Kerekerdő Alapítvány

2010-12-16T21:00:00.002+01:00

Országos Erdőfórum Kőszegen

Nyolc év vándorlás után, újra hazai pályán, Bakonybél és Kecskemét után, Kőszegen szervezte meg az Országos Erdőfórumot a szombathelyi Kerekerdő Alapítvány. A december 2-3 között megrendezett fórum két napja során 27 előadás hangzott el, melyen 145 szakember vett részt szerte az országból.

A Kerekerdő Alapítvány, Kőszegen két napos rendezvényt szervezett az ERDŐK ügyében érintett ágazatok és szektorok közötti párbeszéd és együttműködés erősítésére. A decemberi fórumra vártak erdészeti és természetvédelmi szakembereket , az erdőgazdálkodás, természetvédelmi vagyonkezelés, a tudomány és a szakigazgatás képviselőit, erdészeti érdekképviseletek, környezet- és természetvédelmi, és egyéb kapcsolódó civil szervezetek tagjait.
A rendezvény indítékai azok az erdőket is érintő jogszabályi és strukturális változások voltak melyek egy része az új erdőtörvény alkalmazásával, illetve a kormányváltással függtek össze. De az indítékok közé sorolhatóak azok az erdőgazdálkodói törekvések is, melyek drasztikusan módosítanák az erdészeti jogszabályokat tovább liberalizálva az erdőgazdálkodás szabályait.
A szervezés eredményeként, a jégpáncéllal borított utak és a fórum ideje alatt leesett 30 cm- es hó ellenére, 145 fő vett részt a rendezvényen. A résztvevők szerte az országból érkeztek, Szombathelytől Nyíregyházáig, Esztergomtól, Pécsig. A résztvevők között számos állami erdőgazdaság mellett, a magánszféra is képviseltette magát és több szakigazgatási szakember, kutató és zöld civil szervezet is jelezte részvételét. A Fórum két napja alatt 27 előadás hangzott el, de jutott idő a vitára is.
Az elmúlt nyolc évben a Kerekerdő Alapítvány igyekezett összefogni a környezet- és természetvédő civil szervezetek erdőkkel kapcsolatos szakmapolitikai munkáját. E munkának egyik legfontosabb terepei a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozói voltak. Ehhez kapcsolódva többnapos erdőfórumok valósultak meg s az OT-k munkájában fontos szerepet töltöttek be az ERDŐ szekciók, melyek az elmúlt nyolc évben állásfoglalásokban összegezték a zöld szervezetek véleményét. A találkozók révén létrejött személyes kapcsolatok együttműködéseket, közös projekteket eredményeztek. Ez a háttér tette lehetővé többek között, hogy a zöld szervezetek egységes, kiérlelt javaslatokkal tudtak előállni az erdőket érintő jogszabályok véleményezése során. A zöld szervezetek által életre hívott erdőfórumok története 2003-ban az Őrségben kezdődött. Bakonybél és Kecskemét után újra hazai pályán Vas megyében szervezte meg a Fórumot a Kerekerdő Alapítvány.
Az első nap délelőttjén a Kőszegi-hegységre próbálták ráirányítani a fegyelmet a szervezők. A Bechtold István Természetvéádelmi Látogatóközpontban kezdődő programon a hegység természeti értékeiről tartott előadást Markovics Tibor az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, külön kitérve a hegység erdeire, bemutatva az egykori jegenyefenyves bükkösök helyére telepített lucfenyvesekben az utóbbi évtizedben pusztulás jelenségét is. Balogh Csaba a Vas Megyei MGSZH erdészeti igazgatóságának igazgatóhelyettese a Kőszegi- hegység erdőtervezési, és erdőfelügyeleti kérdéseiről szólt, látványos digitalizált tematikus térképekkel illusztrálva előadását. Szemléletes légifotókkal mutatta be a hegység ausztriai oldalán az Eszterházy birtokon és a hazai oldalon folyó erdőgazdálkodási gyakorlat közötti különbséget. Míg a magyar oldalon jelenleg is a vágásos gazdálkodás jellemző, a lékai erdőgonokság területén ma már nagy területeken hiába keresnénk vágásterületeket. Mint megtudtuk a Kőszegi hegység körzeti erdőtervezése a következő évben zajlik majd s ez komoly változásokat hoz a hegység állami erdeiben folyó erdőgazdálkodásban. Az új
erdőtörvénnyel összhangban várhatóan mintegy 1000 hektáron olyan típusú erdőgazdálkodás kialakítása lesz a cél, mely a természetes folyamatokra alapoz s biztosítja a folyamatos erdőborítás fenntartását.
A Fórum fő helyszínén a Hotel*** Írottkőben délután egymást követték azok az előadások, melyek konkrét gyakorlati példákat mutattak be a Pro Silva szemléletű erdőgazdálkodásra. A levezető elnök Varga Béla a Pro Silva Hungaria Egyesület tiszteletbeli elnöke volt, aki 80 éves létére a tőle megszokott intenzitással és lelkesedéssel vezette fel a mozgalom hazai példáit bemutató előadásokat. Bakó Csaba a Szombathelyi Erdészeti Zrt erdőgazdálkodási igazgatója nyitotta meg az előadások sorát bemutatva, hogy külföldi és hazai példák tanulmányozása után Vas megye állami erdeiben is immár több ezer hektárt jelöltek ki arra, hogy évtizedek múlva tarvágás mentesen, szálaló módszerekkel gazdálkodjanak. Csépányi Péter a Pilisi Parkerdő Zrt főmérnöke arról számolt be, hogy a főváros térségében, már több évtizedes múltra tekint vissza az a fajta gazdálkodás, mely mind a nagyvárosi környezet okozta nagy látogatottság követelményeinek, mind pedig a természetvédelem elvárásoknak és a cég gazdasági célkitűzéseinek is megfelel. Sok résztvevő számára nagy élmény volt Ripszám István a Pécsváradi erdészet igazgatójának előadása, aki a Mecsekben folyó szálalásos erdészeti törekvésekről számolt be élményszerűen, bemutatva azt az aprólékos, gondosan megtervezett és kivitelezett munkát melynek eredményeként ma már több ezer hektáron vágásterület mentes gazdálkodás folyik. Nagy Gábor a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője a nemzeti parki erdőkezelésre mutatott be követendő példákat. Több előadás foglalkozott a magánerdőkben folytatott gazdálkodás új útjaival. Dénes Károly Hosszúperesztegi, Siffer Sándor balatonfelvidéki tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Döbbenetes képeket láthattak a résztvevők a vaddisznókondák által károsított temetőkről, feltúrt sírokról, no és persze a természetes újulat keletkezését is megakadályozó nagyvad károsításáról. A zalai színeket Világhy András képviselte, aki Zalaerdő Zrt Zalaegerszegi Erdészeténél folyó kezdeményezésekről számolt be, részletesen bemutatva a folyamatos erdőborításra törekvés indítékait és ökonómiai kérdéseit is. Gyöngyössy Péter a Kerekerdő Alapítvány elnöke afféle extrém példaként Szőce környékén végzett akácos átalakítási tapasztalatairól számolt be.
Vacsora után, éjszakába nyúlóan, a kitartó résztvevők különböző civil kezdeményezésekről hallhattak beszámolókat. Varga Béla a Pro Silva Egyesület elnöke külföldi Pro Silva szemléletű gazdálkodási példákból mutatott be egy csokorra valót. Gálhidy László a WWF Magyarországtól a Budai-hegyvidék örökerdeiről tartott előadást. Gyöngyössy Péter a Kerekerdő Alapítvány Ökopásztor programját mutatta be, melynek, erdészeti, természetvédelmi és humán elemei egyaránt vannak. Szigetvári Csaba a nyíregyházi E- Misszió Egyesület tagja, a Sostói-erdővel kapcsolatos komplex programjukat mutatta be. Szabó Lajos az Országos Erdészeti Egyesüélet Erdészeti Erdei Iskola Szakosztályának titkára az erdőpedagógiáról az erdészeti erdei iskolákról beszélt.
A pénteki napot Bugán József a Szombathelyi Erdészeti Zrt vezérigazgatójának köszöntője nyitotta meg. Baktay Borbála a Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési osztályáról a nemrég Nagojában megtartott „Biodiverzitás védelmi egyezmény részes feleinek 10 konferenciájáról” számolt be. Mint ismeretes ez a konferencia több hasonló rendezvényhez képest konkrét eredményekkel zárult. Gálhidy László a WWF Magyarország erdészeti programvezetője európai példákat mutatott be, arra, hogy Németországtól Boszniáig nagy területeken álltak át a természetes folyamatokra alapozó gazdálkodásra. Az újdonság erejével hatott az az amerikai kutatási eredmény is, mely bebizonyította, hogy a magas diverzitású természetszerű erdők több széndioxidot kötnek meg, mint a „jól” kezelt vágásos erdők így a klímavédelem szempontjából is kedvezőbbek a szálalóerdők. Bartha Dénes professzor a Nyugat-magyarországi Egyetem intézetigazgatója az erdőtermészetesség értékeléséről beszélt. Az új erdőtörvénynek egyik sokat bírált újdonsága az erdők
természetességi kategóriákba sorolása. A professzor is a rendszer további finomítását, pontosítását tartaná szükségesnek, ahhoz, hogy erre alapozva tényleges differenciált, és igazságos szabályozást lehessen bevezetni. Kondor István a Pro Silva Hungaria Egyesület elnöke döbbenetes adatokat mutatott arra vonatkozóan, hogy a túlszaporodott nagyvadállomány milyen óriási kárt okoz az erdőkben s jelenleg legfőbb akadálya a természetszerű erdészeti módszerek alkalmazásának. Magyarországon jelenleg is a Föld átmérőjének megfelelő hosszúságú kerítés védi az erdőfelújításokat, de már olyan eset is előfordult, hogy egész települést kerítettek be a vadak elleni védelem érdekében. Jánossy László a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Hivatalától az ombudsmani munka és az erdészeti politika , illetve a jogalkotás kérdéseiről beszélt. Az erdőtörvény megalkotásakor a parlamenti szakaszban a JNO hathatósan képviselte a zöld értékeket. Az erdőgazdálkodás humán kérdései kerültek elő Lomniczi Gergely a Pilisi Parkerdő Zrt szóvivőjének előadásában, aki arról a kommunikációs munkáról beszélt melyet a főváros körtnyéki erdőket kezelő erdőgazdaság végez. Sokan várták Zambó Pétert az Országos Erdészeti Egyesület elnökét , aki azonban két nappal a rendezvény előtt lemondta a részvételt. Az őt helyettesítő Csépányi Péter elnökségi tag arra a provokatív kérdésre, hogy szinte valamennyi erdészt tömörítő Országos Erdészeti Egyesület is egyetért-e a Magánerdő Tulajdonosok és Erdőgazdálkodók Országos Szövetsége azon törekvéseivel, mely a nemrég életbe lépett erdőtörvény gyökeres átalakítását tűzte ki célul, a jelenlévők azt a választ kapták, hogy az OEE-nek nincs közös javaslata a MEGOSZ-szal. Horváth Iván a Bakonyerdő Zrt munkatársa, aki a közelmúltig a Zala megyei erdészeti hatóság igazgatója volt a szakigazgatás nehézségeire hívta fel a figyelmet, jelezve, hogy a Natura 2000 erdők kívánatos kezelése miatt több helyen, így különösen Zala megyében komoly konfliktusok keletkeztek. Lapos Tamás a Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Osztályának vezetője Kaán Károly műveiből idézve vázolta az erdészeti politika aktuális kérdéseit. A Ugron Ákos a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztályáról egyelőre sajnos nem tudta megmondani, hogy a minisztérium természetvédelmi blokkja milyen irányba változtatja meg erdőkkel kapcsolatos stratégiai elképzeléseit.

A Fórum tanulságaiként megállapítható, hogy az erdész szakma legnemesebb hagyományaiban benne rejlik, annak lehetősége, hogy a természetes folyamatokra minél jobban alapozva, a köz számára is a lehető legelfogadhatóbb gazdálkodás valósuljon meg a magyar erdőkben. Egyre többen vannak olyanok, akik elhivatottságból, szakmai meggyőződésből, keresnek új utakat az erdőgazdálkodás természetszerűbbé tételére. Sokaknak kihívást jelent, a megszokott, rutinszerű, sematikus eljárások helyett nagyobb odafigyelést, kreativitást és nem kevés plusz munkát kívánó módszerek kikísérletezése. Ugyanakkor a közelmúlt politikai átalakulásai, az egymást követő vezetőcserék az olykor homályos politikai nyilatkozatok, sokakat elbizonytalanítanak, amit csak fokoznak azok az egyre erősödő hangok, melyek az erdőgazdálkodás szabályait tovább liberalizálnák. Érezhetően a minisztériumok korábban önálló blokkjai sem alakították még ki stratégiáikat az erdők ügyében. Azzal viszont szinte mindenki egyetértett, hogy a természetes folyamatokra alapozó erdőgazdálkodás egyik legfőbb akadálya ma, a túlszaporodott nagyvadállomány. A probléma megoldása azért nehéz, mert a vadászat mindig is összefonódott a gazdasági politikai elittel. Ezért a 2011. évi Baján megvalósítandó Országos Erdőfórumon várhatóan a „vadkérdés” is hangsúlyos téma lesz.

2007-03-01T17:16:00.000+01:00

Erdős érdekegyeztetés másodszor is

Az országos erdészeti, valamint az erdők ügyével kiemelten foglalkozó környezet- és természetvédő szervezetek érdekegyeztető fóruma február 14 én megtartotta második rendezvényét. Ezúttal a MEGOSZ volt a házigazda, színhelye pedig az Erdészeti Információs Központ volt Budán. A szervezők két témát jelöltek meg. Az egyik az erdőkkel kapcsolatos Natura 2000 kifizetések a másik a tervezett nemzeti parki törvény. Az összejövetel legfőbb pozitívuma az hogy megtörtént és ezúttal erdészeti szervezet volt a szervező.
Az első, november 23-i összejövetel után, mely elsősorban afféle bizalomerősítő rendezvény volt, többen érezhették úgy, hogy valami tényleg elkezdődött, úgy tűnt, hogy több neuralgikus kérdésben sikerült megegyezni, jó érzéssel zártuk a rendezvényt.
A mostani fórum után elmaradt ez a pozitív hangulat.
A dolog rosszul kezdődött és úgy is végződött.
Az első összejövetel szervezése kapcsán a zöld oldal számos gesztust tett az erdészeti szervezetek felé. Nem sajnáltuk az időt. Fél éves egyeztetés előzte meg, számos levelet váltottunk a másik féllel. Maximálisan elfogadtuk a résztvevők körére vonatkozó feltételeiket. A témákat a konszenzuskeresés jegyében jelöltük ki, de valamennyi olyan témát is beépítettünk, melyeket az erdész oldal fontosnak tartott. Mindent elkövettünk, hogy valamennyi szervezet vezetője ott lehessen a fórumon. Az egyes témákra írásos szakanyagokkal készültünk, stb. Ezen az első fórumon több aktuális kérdés is szóba került. Az erdész oldal az Állami Erdészeti Szolgálat önállóságának megszüntetése ellen tiltakozó levelet kívánt írni a miniszterelnöknek. A zöld oldal a fórumon tett ígéretének megfelelően csatlakozott a kezdeményezéshez és feltétel nélkül aláírta a levelet. Az esettel az Erdészeti Lapok két lapszámban is foglalkozott. Nem így történt ez a másik téma esetén. A zöld oldal az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság önállóságának megszüntetése elleni tiltakozó akcióhoz kérte az erdészek segítségét. A fórumon dr Pethő József az Erdészeti Egyesület szombathelyi elnöke még vállalta, hogy ők is csatlakoznak a zöld szervezetek tiltakozó leveléhez, ám amikor az elkészult és közel kilencven szervezet, köztük az összes nagy országos zöld szervezet aláírta, az Országos Erdészeti Egyesület mégsem kívánt a levélhez csatlakozni. Mindenféle kifogásokat kerestek. A Egyesület elnöke kezdetben még azt is letagadta, hogy eljutott hozzá a szövegtervezet, aztán a konkrét mondatokra tett megjegyzésekből végülis kiderült, hogy mégis meg kellett hogy kapja... Az is fontos gesztus, hogy a zöld szervezetek meghívták az erdészeket arra a fórumra, melyet Haraszthy László KVVM szakállamtitkárnál harcoltak ki a készülő nemzeti parki törvény kapcsán.
A második fórum szervezése is igencsak kurtán furcsán zajlott. Egy héttel a kitűzött időpont előtt a MEGOSZ főtitkára afelől érdeklődött, hogy jó-e ez az időpont, majd miután az öt zöld szervezetből "csak" kettőnek nem volt jó összehívta a rendezvényt. Bár deklarálták, hogy a két, általuk javasolt témán kívül, bármilyen más téma is előhozható, a délutáni kezdés lényegében kizárta ennek lehetőségét. Luzsi Józsefnek a MEGOSZ rlnökének köszöntő szavai is enyhén más jelleget adtak a rendezvénynek, mint amilyen az első volt. Míg novemberben a párbeszéd szükségességéről, az együttműködés, a konszenzuskeresés fontosságáról szóltak a nyitó szavak, a budai fórum azzal kezdődött, hogy a levezető elnök kikérte magának, hogy a Nimfea Egyesület az MTVSZ sajtócsatornáin keresztül erdész ellenes nyilatkozatot tett közzé, holott az első fórumon vállalták a felek, hogy erdő ügyben tett nyilatkozataikról tájékoztatják a másik felet. A Nimfea Egyesület úgy gondoljuk, hogy ezután is közzé teheti véleményét. A probléma csupán annyi volt, hogy a közzétételben az MTVSZ egyik olyan munkatársa segédkezett, aki nem volt eléggé tájékozott az egyeztető fórumon tett kölcsönös ígéretről. Mi is felhánytorgathattuk volna az Őrségi Nemzeti Park esetét. Nem tettük, mert alapvetően nem a konfliktusok élezése a célja ennek a fórumnak.
Hát így indult a dolog. Bár szövegtervezetekhez várták a résztvevők csatlakozását, semmilyen előre kiosztott anyag nem segítette a megegyezést.
A Natura 2000 kifizetésekkel kapcsolatban a fórumot megelőzően már volt egy véleménycsere. Az erdész oldal által beterjesztett javaslatot a zöld szervezetek részletesen értékelték, elemezték és megfogalmazták saját javaslatukat. Erre viszont a zöld szervezetek hiába vártak bárminémű reagálást. A fórumon az erdész oldal gyakorlatilag nem vett tudomást a zöldek javaslatairól és egyre csak saját korábbi álláspontjukat hangsúlyozták, olykor a természeti értékekre vonatkozó fenyegető megjegyzésekkel sem spórolva.
Többször nyilvánvalóvá vált, hogy a fórumot vezető Luzsi József nincs teljesen tisztában a Natura 2000 fogalmával és rendre összekeveri azt a tájvédelmi körzetekkel. Érdekes színfolt volt a szervezők által um. megfigyelőként meghívott bányász szervezet képviselőjének hozzászólása. Az enyhén hosszú expozénak semmi köze nem volt a rendezvény témájához. Többekben az is , felmerült kérdésként, hogy a tisztelt kolléga tudja-e egyáltalán, hogy hol van és kiknek beszél. Mindenesetre a felszólalást gazdagon megtűzdelte zöld szervezeteknek címzett ledorongoló megjegyzésekkel.
Az első témáról hosszú parttalan vita bontakozott ki, melynek a végén a szervező MEGOSZ újnak szánt, mindenesetre meglepő javaslattal állt elő. Nem igazán érthető ez a taktika, melynek következtében a másik, általuk javasolt témára gyakorlatilag nem maradt idő.
Az is tanulságos momentum volt, amikor egy hulladékkokkal kapcsolatos MEGOSZ javaslatra a WWF jelenlévő képviselője az erdőtörvényből idézett odavágó passzusokat. Azért volt ez érdekes, merthogy felháborodtak tőle az erdészek és kikérték maguknak a dolgot.
Aztán előkerültek a fegyvertárból levéltervezetek is, persze csak felolvasva, melyekhez a zöld oldal csatlakozását várták.
Aztán a dolog úgy folytatódott, hogy megküldtek egy jegyzőkönyvnek nevezett szöveget melyben a zöld szervezetek képviselőinek megnyilatkozásai pontatlanok helyenként értelmetlenek voltak az erdészek szájába adott szép kerek mondatokhoz képest. Véletlen, vagy direkt lejáratás?
Szomorú érezni, hogy az erdész oldal nem együttműködni akar, hanem legyűrni a zöld szervezeteket és keresztül verni saját elképzeléseiket.

Gyöngyössy Péter

2007-02-22T19:18:00.000+01:00

Veszprém is génmódosítás-mentes övezet lett
Veszprém, 2007. február 22.:

A veszprémi képviselőtestület elfogadta az előterjesztést, miszerint Veszprém megyei jogú város önkormányzata eszközeivel támogatja Veszprém város génmódosítás-mentes övezetté való válását.Veszprém megyei jogú város közgyűlése a mai nap során támogatta a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetségének azon kezdeményezését, miszerint Veszprém csatlakozzon a génmódosítás-mentes övezetekhez.A kezdeményező szervezetek üdvözlik a városatyák döntését, miszerint Veszprém megyei jogú város önkormányzata- génmódosítás-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakításában (pl. iskolai étkeztetés), - segíti a génmódosított növényeket nem használó mezőgazdasági gyakorlat elterjedését - figyelemmel kíséri a génmódosított növények hatósági engedélyeztetését, rendeletileg korlátozza a génmódosított növények termesztését a helyi védettséget élvező területek körzetében.
Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke elmondta: „Nagy jelentőségű döntés született, mellyel veszprémi önkormányzat óvatosságra inti lakóit, földművelőit a génmódosított növényekkel kapcsolatban.” A tervezett tevékenységek megvalósításába a Veszprém megyei jogú város önkormányzata bevonja a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesületet és annak szakértőit is - szerepel a határozatban.
„Az Országgyűlés és az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek döntését követően nagyon jó hír, hogy a veszprémi önkormányzat konkrét tevékenységekkel kívánja elérni a génmódosítással kapcsolatos kellő elővigyázatosságot. A mai döntéssel Veszprém lett a hatvanhatodik génmódosítás-mentes település hazánkban.” – fűzte hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa.

A Kerekerdő Alapítvány tavaly májusban egy egész napos aláírásgyűjtő akció keretében szintén kezdeményezte, hogy Szombathely Önkormányzata is deklarálja csatlakozási szándékát azon településekhez és régiókhoz, melyek génmanipulált termék mentes övezetté kívánják magukat nyilvánítani.

Az előző önkormányzat illetékes (kv-i) bizottsága szeptemberben tárgyalta a beadványt, de a következő testületre testálta a döntést. Az új testület összevont bizottsága is tárgyalta a beadványt, de nem jutottak előbbre. Meglehetős értetlenség fogadta a kezdeményezést. Ez annál is inkább érdekes, mert a Nyugat-dunántúli regionális Fejlesztési Tanács több független szakértő bevonása után már több mint egy éve kinyilvánította a GM mentes európai régiókhoz való csatlakozási szándékát.

Gyöngyössy Péter

2007-02-13T14:46:00.000+01:00

Zöld reinkarnáció

Pécsen újjáéledt az "Apadó kút" , "Zöld fürkész" címmel. Mielőtt a tisztelt olvasó egerével a "bezárás" gombra suhanna, ennyi vészjósló "zöldség" olvasása után, megnyugtatjuk, hogy két környezeti nevelési programról van szó.
A pécsi Szivárvány Gyermekház és a Zöld Híd Alapítvány munkatársai az elmúlt év telén jártak Szombathelyen a Kerekerdő Alapítványnál. Látogatásuk oka tapasztalatgyűjtés, tapasztalatcsere volt. A közel 20 évnyi, egykor volt program, ötlet, tapasztalat bemutatása a jelek szerint nem volt eredménytelen. Hamarosan megérett a pécsiekben az elhatározás, hogy megpróbálnak az Apadó kút c. programhoz hasonló egész éves programot indítani. Mint ismeretes az Apadó kút ("Egy mozgalom a természetért") a kilencvenes évek elején, még a Kerekerdő Alapítvány létrejötte előtt működött. A program gazdája a szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ volt. A program ötlete illetve a lebonyolító stáb viszont a Kerekerdő Alapítványhoz kapcsolja ezt a mintegy három éven át működött programot. Az Apadó kút lényege az volt, hogy olyan iskolai osztályokat csoportokat próbáltunk verbúválni akik "örökbe fogadják" a természet egy darabkáját és a tanév során a kiküldött feladatok, javasolt módszerek segítségével törekednek a megismerésére. A végzett munkáról a csapatok kis konferenciákon számolhattak be. A legkitartóbbak, legügyesebbek ingyenes táborozási lehetőséget nyerhettek. A programra, mint afféle projektre, akár az iskolai tananyag jelentős része felfűzhető volt. Erre akkor a legjobb példa a Váci Mihály általános iskola egyik osztálya volt ahol a program afféle integrált tantárgyként működött. A Csónakázó-tó szigete volt a csapat titkos területe. A gyerekek (a Szigetlakók) sokféle dolgot mértek, megfigyeltek, vizsgáltak. Munkájukat dokumentálták, ábrázolták. Térképet rajzoltak, növényeket állatokat határoztak. Készítettek riportot és verset írtak, és vizsgáltak bagolyköpetet. Gyűjteményeket állítottak össze és magvakat csíráztattak és ültettek és odútelepet építettek A vasi programra kezdetben ötvennél is több csapat nevezett be, végül közel harmincan ki is tartottak.
A pécsi Zöld fürkész program e tanévben indult a Kerekerdő Alapítvány által kiadott "Természetről a természetben" c könyvben az Apadó kút"-ról írt fejezet szerint. A szervezők a szombathelyi tapasztalatokra építve sok új ötlettel is gazdagították az eredeti programot. Pécs környékéről 16 csapat nevezett és közülük csak néhány maradt távol a január 24-én megtartott első konferenciáról. A szervezők jól átgondolt tematikát dolgoztak ki, a feladatok végrehajtásához munkafüzetet készítettek és nagyon ötletes mindenre kiterjedő értékelési rendszert dolgoztak ki. A zsűrizésben a Kerekerdő Alapítvány elnöke is részt vett. Érdekes volt megtapasztalni, hogy kicsit új formában, hogyan valósul meg Pécsen az a program mely több mint tíz éve Vas megyében működött. A konferencia legjobb része csakúgy mint Szombathelyen a gyerekek által kipakolt térképek tablók, gyűjtemények színes kavalkádja volt. A kissé oratóroikus, enyhén merev bemutató előadások izgalmait a szervezők játékos foglalkozásokkal próbálták oldani.

2007-02-07T18:25:00.000+01:00

Itt még a fának is füle van!

A címben szereplő gyermekbölcsesség a Kerekerdő Alapítvány által szervezett "Téli erdei iskolai hétvégén" hangzott el a Pénzesgyőr közelében fekvő Szömölke-patak völgyében. Természetesen a júdásfül gomba megismertetése után csusszant ki valamelyik "gazfickó" száján az elmés megállapítás. Bár a tavaly, oly nagy élvezettel kóstolgatott téli fagy, hó és zúzmara mindent beborató fehérsége elmaradt, cserébe a gyerekek minden jellegzetes területnek adtak valamilyen nevet. Miután az elaknásított területen (tehénlepényekkel teli legelő) tújutottunk, következtek a dagonyázó óriások (zsombékos, ahol a zsombékok messziről óriási hajas kobakoknak látszottak ), majd a vakondtúrásos rét következett, végül az erdő, ahol a fának is füle volt.
A Pangea Egyesület háza tavaly jól bevált az erdei iskolai hétvége helyszínéül. Bár a patak most nem volt befagyva, helyette üdezöld mohákkal borított fehér sziklákban gyönyörködhettünk. Idén kicsit korábban január utolsó előtti hétvégéjén indult erdei iskolázni a kis csapat. Összesen 29 főnyi különítmény vállalta hogy hosszú vonatozás, majd némi buszozás után végre bakonyi levegőt szívhasson.
Ismét három kiscsoportos foglalkozáson bővíthették természetről szerzett ismereteiket a résztvevők. A növényismereti foglalkozáson, ezúttal a fák bokrok alakjára, a rügyekre és a fakéregre, illetve a lágyszárúak téli maradványaira figyeltünk. Míg a botanászok "rügyeztek", a madarászok a felröppenő madárseregeket tanulmányozták. A harmadik csapat pedig az erdei vadak nyomai után kutatott.
Vasárnap ismét volt egy nagyobb túra, de okulva a tavalyi tapasztalatokból ezúttal nem tévedtünk el. Cserébe egy kis napozásra is jutott idő.

Gyöngyössy Péter

2007-01-15T19:47:00.000+01:00

Tarvágás az Orgona utcában

Letermelték Szombathely zöldövezetében, az egyik elit lakónegyed melletti erdőt

Szombathely oladi városrészén, a polgármester házától néhány méterre letermeltek egy erdőt. A Kerekerdő Alapítványt többen értesítették az esetről.
A helyszíni szemle után nyilvánvalóvá vált, hogy, arról a bizonyos erdőről van szó mely évek óta kedvelt helyszíne iskolások és óvodások számára szervezett természetismereti foglalkozásoknak. Az Alapítvány az oladi óvoda remek adottságait kihasználva közel tíz éve indította el erdei ovi programját.
Az erdő közvetlenül érintkezik a lakott területtel. Azok az értelmiségiek, akik itt építkeztek nagyrészt az erdő közelsége miatt jöttek ide. De ez a város egyik “kapuja” is az erdő felé. Az országos kék túra útvonala és egy másik túristaút is keresztezi egymást a területen. Sokan járnak erre. Ott jártunkkor is találkoztunk futókkal, bringásokkal. Van, aki kutyát sétáltat, de a közeli házak lakói is szívesen járnak ki az erdőbe sétálni, levegőzni..
A két és fél hektáros terület, erdőgazdálkodói léptékben mérve nem számít nagynak, ám itt a város közvetlen közelében, most óriásinak tűnik a gépekkel feltúrt véghasználati terület. Igazi holdbéli táj így az egykori erdőtakarótól lecsupaszított domboldal. A mementónak meghagyott néhány fiatal fácska sem mérsékli a kellemetlen látványt. Az erdő nagyrészt öreg akácfákból állt, mely nagyrészt tűzifaként volt értékesíthető, de a turistaút mellett néhány nagyon szép faóriás is ált.
Egy közeli kiskerttulajdonos szinte megkönnyezi az általa ezer évesnek mondott tölgyeket, miközben mesél arról, hogy régen az uraság erre szokott kikocsizni az erdejébe és hogy azelőtt hogyan rendbe tartották a környéket. Most meg sokan ide borogatják a szemetjüket. Van itt minden strandpapucstól a rozsdás fűrészig. A hölgynek sem tetszik a letarolt terület, de annak örül, hogy több fény jut be a kertbe, ahol eddig, csak moha nőtt, de azért fél, hogyha nagy eső lesz, lemosódik az erdő talaja és beteríti a kerteket. Többen attól félnek, hogy ingatlanuk értéke is csökken azáltal, hogy erdő helyett egy szemetes vágásterület határolja. A környéken már azt beszélik lakópark lesz a területből…
Az út melletti óriási tuskó egy több mint 150 éves egészséges tölgy maradványa, de akadt itt néhány szép hársfa, juhar és szelídgesztenye is. Az óvodás iskolás csoportoknak itt még, meg lehetett mutatni, hogy mekkorára tud megnőni egy tölgyfa, ha hagyják. Hát eddig hagyták.
A korábbi parkerdő rendeltetésű állami terület, a kárpótlás során, több tucat magánember tulajdonába került, akik az erőgazdálkodói teendőkkel megbíztak egy vállalkozót. Az Erdészeti Szolgálat a tíz évre szóló üzemtervben, az erdő kora alapján, a tulajdonos kérésére véghasználat lehetőségét írta elő. Ez alapján a gazdálkodó éves tervet nyújtott be a terület letermelésére, amit az erdészeti hatóság meg is adott. A gazdálkodó az erdőt “lábon” eladta egy kft-nek. A cég tehát érvényes szerződéssel a birtokában "szakszerűen" letermelte az erdőt. Mint mondták még annyi teendőjük van, hogy az erdő felújítása érdekében megszaggassák az erdő talaját. Így az akác, mindent behálózó gyökeréből hamarosan egy sarjerdő nő majd.Nincs több gond a felújítással. Ezek szerint az engedélyek rendben vannak, és az erdőnek már csak hűlt helye. No és az előkerült rengeteg szemét. Nincs mit tenni. Vagy mégis?
Talán a környéken lakók, a túrázók, a futók, az erdővel ismerkedő óvodások mégiscsak egyfajta közérdeket képviselnek. Ők pedig abban érdekeltek, hogy ott, ahol járnak, sétálnak, vagy futnak, ERDŐ legyen. Méghozzá folyamatosan. A kérdés, hogy ezt az Alkotmányban is rögzített alapjogot, mármint az egészséges környezethez való jogot, hogyan lehet érvényre juttatni a gazdasági haszonban érdekelt gazdálkodóval, illetve tulajdonosokkal szemben. Az erdész szakma egyik alap tézise, hogy az erdőnek hármas funkciója van. A gazdasági mellett sajnos általában háttérbe szorul a közjóléti és védelmi funkció. Az erdőtörvény, az erdészeti hatósági eljárásokban az un. társadalmi részvételre nem sok lehetőséget ad. Mégis az erdőtervezés során az egyeztető tárgyalásokon az erdők közigazgatási határa szerint érintett önkormányzatoknak módjuk van a településen élők érdekeinek képviseletére. Ugyanis a település jegyzője is meghívást kap ezekre a tárgyalásokra. Így volt ez a szombathely határába eső magánerdőkkel is. Ez a téma viszont úgy látszik nem igazán fontos a városnak, mert ezen, a környék erdeinek sorsát, tíz évre meghatározó erdőtervi tárgyaláson senki sem volt jelen a szombathelyi polgármesteri hivatalból. Vagyis a gazdasági érdekkel szemben nem jelent meg más érdek, ill. szempont.
Viszont az mégiscsak furcsa, hogy egy parkerdő rendeltetésű erdőt tarra lehet vágni. Mert bármilyen furcsa még ez a vágásterület is “parkerdő”. Bár direkt módon nem tiltják a jogszabályok a parkerdőkben folytatható tevékenységet, azért mégis furcsa. Hol van itt akkor az erdész szakma.
Miközben a domboldalon bőgtek a motorfűrészek és egymást érték a faszállító teherautók, a közelben lakó polgármestert elég sokan zargatták a környék lakói közül, hogy tegyen valamit. A város vezetőjének közbenjárására az Állami Erdészeti Szolgálat illetékesei is érzékenyen reagáltak. Áttekintették a város környéki erdők helyzetét, köztük azt a néhány hektárnyi területet is mely a város tulajdonában van. Ezen a terepbejáráson már a Kerekerdő Alapítvány erdőmérnökei is részt vehettek, mely jól jelzi, hogy a hatóság nyitott az együttműködésre.
A Kerekerdő Alapítvány sok más zöld szervezettel együtt régóta küzd azért, hogy az erdőtörvény módosításával, a nemzetközi szerződésekkel összhangban, nyíljon tágabb lehetőség, a társadalmi részvétel érvényesítésére. Pár éve az Alapítvány, Föld Napja alkalmából rendezett demonstrációján, a város vezetőinek átadtak egy petíciót, melyben egyebek mellett arra is figyelmeztettek, hogy a város környéki erdőkben az erdőtervezési eljárásokban a város érvényesítse érdekeit. Több zöld szervezet összefogásának eredményeként a tavalyi szja 1 százalékos felajánlások közé már bekerült az “erdők közjóléti célú fejlesztése” cím is. Az első évben 216 millió forintot ajánlottak fel az adózók. Az összegyűlt pénz egyik célja lehet, ilyen város közeli erdők fenntartása. A Kerekerdő Alapítvány szívesen vállalná, hogy a város közjóléti érdekeit képviselje az erdészeti hatósági eljárásokban. Szeretnék elérni azt is, hogy a hasonló városközeli erdőkben, olyan termelések történjenek csak, melyek biztosítják az “erdő jelleg” megmaradását. A most letarolt terület kapcsán az Alapítvány a környéken élők és az érintett városlakók bevonásával, egy erdőtakarítási akciót tervez és szeretné elérni, hogy a tájidegen akác helyett legalább kisebb foltokban, a területre jellemző gyertyános tölgyesre jellemző fafajok is elültetésre kerüljenek. Tervezik, hogy a tölgy csemeték telepítésére közösségi faültetést szerveznek.

Gyöngyössy Péter

2006-12-29T14:21:00.000+01:00

Este a budafoki temetőben

December 15-én volt Breuer László al. Sumi temetése a Budafoki Temetőben.
Sumi közismert személyisége volt a zöld mozgalomnak. Elhivatott környezeti nevelő és elszánt természetvédő. Komoly szavak…
Sokszor és sokan leírták, kimondták ezeket a december eleji napokban.
Számomra egy igazi KEDVES FICKÓ volt, akit mindig érdemes volt meghallgatni, akihez bizalommal lehetett fordulni, akár táborszervezéssel, akár gyakorlati természetvédelemmel, vagy kertészkedéssel kapcsolatban.
Elszomorítóak voltak, több mint egy évvel ezelőtt, az első hírek arról, hogy Sumi súlyos beteg. Megrendítő volt őt látni, felére lefogyva. De ugyanúgy ott volt a különböző rendezvényeken, mint korábban s töretlen jó kedélye és serény munkálkodása, némi reménységgel töltötte el, azokat, akik ismerték és szerették.
Aztán mégis itt hagyott bennünket…
Mindig úgy éreztem, hogy az a szemlélet amit ő képvisel és az a tevékenység, melynek gyümölcseit alkalmam volt megismerni, sok tekintetben közös mindazzal, amit én is művelek immár húsz éve. A gyerektáborok, a kétkezi munkával segített természetvédelem, a mindig rácsodálkozni képes természetszeretet. Közös jelképünk a SÜNI. Volt Süni Klubunk és nekünk is egyik legrégebben megvalósított táborunk a Süni tábor. Mi is a környezeti nevelés egyik csúcsának a nomád táborozást tartjuk…
Mindig örömmel töltött el, ha tanulhattam Sumitól.
Bár sokszor találkoztam vele különböző rendezvényeken, beszélgettünk is párszor, mégis azt hiszem nem ismertem elég jól. Mégis teljesen magától értetődő volt, hogy ott kell lennünk a temetésén, hogy jelenlétünkkel ki kell nyilvánítanunk tiszteletünket és nagyrabecsülésünket.

Aztán, a Budapestre utazás “kényszerét” kihasználva a temetés előtti délelőttre sűrű programot terveztünk. Autóval mentünk. Számítógépeket és mósószódát akartunk hazaszállítani.
Amikor még csak az első órát töltöttük egy hosszú gépkocsisorban araszolva, reménykedtünk. Aztán, amikor kora délután, szombathelyi léptékkel mérve um. időben elindultunk Budafok felé a temetés helyszínére és több óra alatt tettük meg az útszakasz felét, beláttuk, hogy nem fogunk a szertartásra odaérni. Az viszont egy percig sem volt kétséges, hogy valahogyan megkíséreljük, hogy eljussunk a sírhoz.
Este hét órakor érkeztünk a Budafoki Temető bejáratához, mely délután 5 órakor bezárt. Némi reményt adott a portásfülkében pislákoló halvány fény. Az éjjeliőr kissé meglepődött, amikor közöltük, hogy szeretnénk bemenni és megkeresni egy sírt, aztán amikor megtudta, hogy kihez jöttünk, már nem csodálkozott. “Rengetegen voltak”, mondta. Aztán a térképen megmutatta, hogy melyik parcellában keressük. Elindultunk.Elég reménytelen vállalkozásnak tűnt a kivilágítatlan, ismeretlen temetőben meglelni egy sírt. Több frissen koszorúzott sírt felderítettünk, de a koszorúszalagok kisilabizálása után minduntalan csalódnunk kellett. Végül, némi bolyongás után rátaláltunk, arra az embermagasságú virág és koszorú halomra, mely Breuer László, al Sumi nyughelyét jelezte. Ha mindehhez, hozzátesszük, hogy a szervezők kérték, hogy a szűkös hely miatt a szertartásra érkezők ne nagyon vigyenek koszorút és virágcsokrokat, akkor úgy nagyjából sejteni lehetett a tömeg méretét.
Én csak egy szép kavicsot hoztam neki. Egy gyerektúra kedves emlékét, otthoni gyűjteményemből. Mert, hogy ez is közös bennünk. A kövek tisztelete.
Egy sóhajtásnyi emlékezés után, éppen kifelé igyekeztünk s azon morfondíroztam, hogy azért szégyen, hogy nem értünk ide rendesen és micsoda őrültség, hogy így este egy sötét temetőben bolyongunk, amikor egy kisebb társaságra lettünk figyelmesek. Ők is kerestek valamit. Mikor összetalálkoztunk, nyilvánvaló volt, hogy elég csak annyit mondani: “ott van…”

Gyöngyössy Péter

2006-12-22T10:22:00.000+01:00

Aprócska varázslatok

Ajándékot saját kezűleg

a Nagyanyáink nyomdokán kézműves és életmód-történeti klub

munkáiból rendezett kiállítás

“Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek,
Gondolkodtam, mit is adhatnék Neked,
Amit csak én adhatok, amiről te is tudod,
Igazán én vagyok.”
(Som Lajos - Köves Miklós / Piramis együttes: Ajándék)

A Kerekerdő Alapítvány természet- és környezetvédelmi központjában december 15-én nyílt meg az a kiállítás, mely a "Nagyanyáink nyomdokán" c. hölgyklub munkáiból nyílt. A Klub immár harmadik éve működik töretlenül. Péntekenként kedves hölgytársaság gyűlik össze a Kerekerdő Alapítvány központjában, az Ökocellában, hogy a résztvevők avatott mesterektől tanuljanak ismert, vagy már a feledésbe merülő kézműves technikákat. Közben persze, ahogyan ez a hölgyeknél lenni szokott sokmindenről szó esik. Többek között a háztartással kapcsolatos teendőkről is. Ki, hogyan, mivel takarít, mos, milyen élelmiszereket vásárol, hogyan készül az ünnepekre.
A mostani kiállítás egyfajta összegzése a klub eddigi működésének, de egyben szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a természetes anyagokból, saját kezüleg készített tárgyak, leendő ajándékok is vannak olyan szépek, értrékesek és hasznosak, mint a reklámokból ismert, és az áruházláncok polcairól ismert tömegtermékek.
Van itt kérem minden! Fűzvesszőből Betlehem, csuhéból, fonalból babák, méhviaszból karácsonyi díszek, fűből falidísz, képek, dobozkák, gyöngyök, táskák, mindenféle ügyes technikával készítve.

A kiállítás megtekinthető 2007. január 15-ig.

Ökocella (Szombathely, Kőszegi u. 3., hátul az udvarban).

2006-12-13T10:14:00.000+01:00

77 civil szervezet tiltakozása
az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése ellen

A Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésére 77 civil szervezet tiltakozó levelet küldött az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tervezett megszüntetése ellen. A petíciót megkapta a Köztársasági Elnök, az Országgyűlés elnöke, a Kormány tagjai, valamennyi országgyűlési képviselő, és angol nyelven két nemzetközi szervezet is (IUCN, UNESCO).
A petíciót 19 országos hatókörű és 27 a Nyugat-dunántúli Régióban működő szervezet jegyzi, de számos más térségből is érkeztek csatlakozások.
A részletes indoklást is tartalmazó petícióhoz a Kerekerdő Alapítvány munkatársai háttéranyagot készítettek, melyekben, a KvVM-től származó adatok alapján elemezték a nemzeti parkok néhány jellemzőjét, a megszüntetést indokló minisztériumi álláspont szempontjai szerint. Ez alapján látható, hogy a nemzeti parkok igazgatóságai, a természetrajzi sajátosságokból, illetve életkoruk (megalapításuk óta eltelt idő) különbözősége és még számos ok miatt nagyon különbözőek de ebben a mezőnyben az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság nem rendelkezik szélsőségesen rossz mutatókkal.
Ezek alapján úgy vélik a magyar természetvédelmi intézményrendszernek legfőképpen stabilitásra, kiszámítható, a helyi sajátosságokat tisztelő, a különbségek kiegyenlítését szolgáló fejlesztésre és a rövidebb ideje működő területi szervek felzárkóztatására lenne szüksége.
A tiltakozó szervezetek elengedhetetlennek tarják, hogy egy nemzeti parknak önálló szervezete, saját szellemisége, önálló költségvetése és felelős vezetője legyen.

A kiküldött levél:

Sólyom László, köztársasági elnök
Köztársasági Elnöki Hivatal
Budapest Sándor-palota

Tárgy: civil szervezetek tiltakozása az Őrségi Nemzeti Park
Igazgatóság tervezett megszűntetése ellen

Tisztelt Elnök Úr!

Alulírottak, az Őrségi Nemzeti Park, valamint Vas megye természeti és kulturális értékeinek megőrzése iránt elhivatott civil szervezetek

TILTAKOZUNK
az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tervezett megszüntetése ellen.

Az alábbiakban röviden tájékoztatjuk az ügyről, összegezzük érveinket, majd részletesen megindokoljuk tiltakozásunkat.
Kérjük Önt, hogy mérlegelje érveinket és lehetőségeihez mérten tegyen meg mindent az Őrségi Nemzeti Park intézményi önállóságának megmaradásáért.

Mintegy egy hónappal ezelőtt először csak kósza hírekből lehetett arról hallani, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését tervezi. Illetékességi területének egy része a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz, másik része a Balatoni Nemzeti Park Igazgatósághoz kerül. A legutóbbi hírek szerint egész Vas megye a Balatoni NP Igazgatósághoz kerül. Először környezet- és természetvédő civil szervezetek kértek hivatalos tájékoztatást az illetékes szakállamtitkártól, s egyben tiltakozásukat fejezték ki a tervezet miatt. Ezután tiltakozási hullám indult el, melynek során az alábbi szervezetek, illetve testületek küldték el tiltakozásukat a döntéshozóknak.

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács határozatban tiltakozott
Vas Megye Közgyűlése határozatban tiltakozott
A Szentgotthárdi Kistérség és az Őriszentpéteri Kistérség több mint negyven polgármesterének tiltakozó levele
A Magyar Tudományos Akadémia több mint 20 akadémikusának tiltakozó levele
A magyarországi nemzeti park igazgatóságok mellett működő tíz Nemzeti Parki Tanács elnökeinek tiltakozó levele
Országos környezet- és természetvédő szervezetek (Magyar Természetvédők Szövetsége, WWF Magyarország, Védegylet) sajtótájékoztatón, ill. sajtóközleményben tiltakoztak
Németh Zsolt (helyi) országgyűlési képviselő parlamenti interpellációja

Legfontosabb érveink összegzése:

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése ellentétes azokkal a nemzetközi ajánlásokkal (IUCN), melyeket eddig Magyarország követett.
Sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányát, mert a természetvédelem szintje csökkenni fog.
Ellentétes a Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Országgyűlés által elfogadott előírásaival.
A tervezett átszervezést nem előzték meg átfogó szakmai elemzések, egyeztetések. Mind a tudományos élet, mind pedig a civil szakmai szervezetek mind a helyi társadalom vezetői tiltakozásukat fejezték.
A döntést nem támasztják alá, sem szakmai sem gazdasági racionális érvek.
Az Igazgatóság megszűnése következtében romolni fog a természetvédelmi szakmai munka hatékonysága és színvonala.

Az alábbiakban részletezzük legfontosabb érveinket az Igazgatóság megszüntetése ellen:

A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) ajánlásaival teljesen ellentétes az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése. Mindeddig – a nemzeti parkok alapításának és működtetésének feltételeiről szóló nemzetközi ajánlásokat követve – ahol nemzeti park alakult, ott az állami feladatok ellátására önálló költségvetéssel rendelkező, állami intézmény is létrejött. Ez Európában általános gyakorlat. Magyarországon a természetvédelem állami feladatainak ellátása a nemzeti parkok hálózatára épült. Az igazgatóságok nevüket is a nemzeti parkokról kapták. Az elmúlt harmincnégy évben rendszerváltás és kormányváltások ellenére ez a gyakorlat megmaradt. Magyarországon még soha nem szüntettek meg nemzeti parki intézményt. Ha most ez a csúfos eset bekövetkezik, olyan precedens teremtődik, mely után már bármi lehetséges, és ennek nyomán félő, hogy végleg összedől a folyamatos átszervezésekkel és leépítésekkel amúgy is szétzilált állami természetvédelem.

A Magyar Köztársaság Alkotmányát is súlyosan sérti az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése, ugyanis ezzel a térségben jelentősen csökkenne a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintje. Az Alkotmánybíróság értelmező határozata szerint (28/1994. (V. 20) AB határozat) “az Alkotmány 18. §-ában megállapított, az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve ha ez más alapjog, vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen” … “A környezethez való jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. E jog sajátosságai folytán, mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok teljesítésével teljesíti az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia” Eszerint egy nemzeti park intézményi önállóságának megszüntetése jelentősen csökkentené a védettség korábbi szintjét.

Az Országgyűlés által határozatban elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2008. (132/2003. XII. 11. OGY Határozat) részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben foglaltakkal ellentétes az a folyamat, melynek egyik állomása lenne az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetése. Az Alapterv a természetvédelmi intézményrendszer jelentős megerősítését irányozza elő mind a területi szervek létszámát, mind pedig a természetvédelmi vagyonkezelésbe vont területek nagyságát, mind pedig a védelmi munka színvonalát és hatékonyságát illetően. A terv egyebek mellett a megnövekvő nemzetközi feladatokkal is indokolja (határon átnyúló védett területek, Natura 2000 hálózat stb.) az igazgatóságok fejlesztését. Ez utóbbi különösen érinti Vas megyét hiszen egy osztrák - magyar és egy osztrák – magyar – szlovén natur parkkal is rendelkezik és további natur park előkészítése is zajlik. A természetvédelem jelenlegi állami vezetése az országgyűlési határozatban foglaltakkal teljesen ellentétes irányú intézkedéseket hoz. Átszervez, leépít és a források elosztásánál különböző országrészek között szubjektív, szaksoviniszta szemlélettel súlyoz.

Az állami természetvédelemben zajló átszervezéseket, így az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését nem előzték meg szakmai elemzések, egyeztetések. Nincs mögötte hosszú távú tervezés, illetve nem ismert, hogy lenne valamilyen koncepció a döntések hátterében. Azért is érthetetlen a döntés, mert a 10 nemzeti park igazgatóságból csak az őrségit akarják megszüntetni. A kiszivárgott hírek után minden létező szakmai kör megmozdult az önálló természetvédelmi intézmény megtartásáért. Úgy Magyarország vezető tudósai, mint a környezetvédő civil szervezetek, és a térségben élőket képviselő politikai testületek. A világ egyik vezető természetvédelmi szervezetének (WWF) magyarországi vezetője is nyilvánosan adott hangot véleményének, miszerint elengedhetetlennek tartja, hogy “egy nemzeti parknak önálló szellemisége, költségvetése és felelős vezetője legyen”. A kérdés az: ha mindenki, aki a döntésről értesült, ellenzi azt, akkor szakmai társadalmi bázis híján milyen alapokon áll ez a döntés?

Az önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetésével nyilvánvalóan megszűnnek az Őrségben az önálló szakmai osztályok, s ennek révén a természetvédelmi tevékenység hatékonysága jelentősen csökkenni fog. A 150 km-re fekvő, Csopak székhellyel működő Balatoni Nemzeti Park Igazgatósághoz való csatolás drasztikusan visszavetné az eddigi szakmai munkát. Közel harminc évnyi tapasztalata van az Őrségben élő lakosságnak és a térségben élő természetvédelmi szakembereknek arra vonatkozóan, hogy hogyan (nem) működik a természetvédelem, ha az érintett területtől és az ott élőktől távoli, alapvetően más jellegű problémákra szakosodott intézmény próbálja azt gyakorolni, és mennyire más színvonalon és hatékonysággal működhet, ha a felelős intézmény az érintett területen, a lakossággal folyamatosan kapcsolatot tartva dolgozik. E különbség még azzal együtt is óriási, hogy az Őrségi Nemzeti Parknak volt létezése óta a legkisebb költségvetése a 10 igazgatóság közül. Az Őrségi Nemzeti Park területe 1976. ill. 1978. óta áll természetvédelmi oltalom alatt. A korábbi két tájvédelmi körzet 2002.-ben vált nemzeti parkká. Addig nem volt saját költségvetése, és a természetvédelem állami feladatait hol Győrben, hol Sopronban, hol Szombathelyen, hol pedig Sarródon próbálta ellátni az aktuális természetvédelmi intézmény.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság megszüntetését nem támasztják alá racionális szakmai érvek. Sokkal több kár származik a megszüntetésből, mint amennyi előnyt szeretnének látni az elképzelés kiagyalói. Az első kiszivárgott információk után a tárca szakállamtitkára a tőle tájékoztatást kérő országos és nemzetközi környezetvédő szervezeteket arról próbálta meggyőzni, hogy az Igazgatóság megszüntetése része a Kormány államigazgatást karcsúsító intézkedéseinek. A megszüntetés indokai tehát nem szakmai jellegűek, hanem kizárólag pénzügyi racionalizálásból fakadnak. Nem sokkal később az Őrség polgármestereit arról igyekezte meggyőzni a szakállamtitkár, hogy minden marad a térségben. A szakemberek, a központok, ingatlanok, a források, csak az önálló jogi személyiség szűnik meg. Később, miután többen kiszámították, hogy a megszüntetéssel, átszervezéssel, így, csak pár millió forintot spórolnának meg, újságírói kérdésre azt állította, hogy a megszüntetés indokai nem gazdasági jellegűek. Később, parlamenti interpellációra adott válaszában az illetékes államtitkár már arról beszélt, hogy a 34 éve létező Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz képest a négy éve létrejött őrségi intézmény törpe szervezet, és a csopaki székhelyű balatoni intézménnyel összevonva majd sokkal hatékonyabban fog dolgozni. Az egymásnak ellentmondó érvelések azt engedik sejtetni, hogy más ismeretlen szándékok húzódnak meg a háttérben.

A Magyar Köztársaság jogszabályokban rögzített természetvédelmi kötelezettségeit Vas megye és benne az Őrségi Nemzeti Park vonatkozásában sokkal kisebb hatékonysággal és színvonalon fogja ellátni a Csopak székhellyel működő Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság. Az Őrségi Nemzeti Park területén 44 település található, köztük két kisváros. Hátrányos helyzetű, aprófalvas vidékről van szó, ahol a hagyományos szeres és szórványtelepülések tovább aprózzák a lakott területet. A táj sajátos arculata, a növény- és állatvilág, illetve ezek unikális fajai, társulásai szoros egységet alkotnak az ott élő lakosság hagyományos, extenzív gazdasági tevékenységével.. Ezért az állami természetvédelem tevékenysége közvetlenül érinti az itt élőket. Az Őrségi Nemzet Park létrehozása civil kezdeményezésként indult. A kezdeményezés egyik legfőbb oka az volt, hogy az ország legnagyobb tájvédelmi körzetének feladatait saját költségvetés és megfelelő szakszemélyzet nélkül ráadásul egy távoli központ vezérlete alatt lehetetlen volt ellátni. A kezdeményezők egyik legfőbb célja az volt, hogy a térségbe kerüljön egy olyan állami intézmény, mely a szűkebben vett természetvédelmi ügyintézésen kívül, jelentős szellemi központjává válhat a térségnek. Bár az új nemzeti parki intézmény felfejlesztése – a kezdeti pozitív lépések után – az elsorvasztás irányába fordult, mégis rövid, négy éves működése alatt számos pozitív folyamatot indított el. Eredményes pályázataival a Nemzeti Park több mint 500 millió forint pályázati pénzt hozott a térségbe. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a kezelésében lévő mintegy 2000 hektár védett természeti terület kezelése érdekében a legnagyobb mezőgazdasági egységet üzemelteti a térségben. Ugyancsak a legjelentősebb szereplője a környék idegenforgalmának és kulturális életének, Tourinform irodát üzemeltet, összefogja a térségben vendéglátásból élőket. A térség legjelentősebb környezeti nevelési központjait működteti. Együttműködik a tudományos és szakoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel, alap- és alkalmazott kutatások generálója. A térség agrárgazdálkodóit segíti pályázati tanácsadással. Arculatának jellegzetessége a határmenti együttműködések segítése (két határon átnyúló naturpark is található a területén). Sajnálatos, hogy a szakminisztérium, amely az elmúlt években tudatosan törekedett az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság elsorvasztására, most azzal indokolja a megszüntetését, hogy túl kicsi szervezet. Évek óta nem biztosított forrásokat területek vásárlására, s most a megszüntetés másik indoka, hogy kevés a saját területe. Egy új nemzeti parki intézmény felfejlesztéséhez a tapasztalatok szerint legalább tíz év kell. Ennyi idő szükséges, míg sikerül megtalálni a megfelelő, elhivatott szakembereket, kialakul a szükséges infrastruktúra, a térség életébe kellően beleágyazódik az új intézmény. Ezt az esélyt nem kapta meg az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság.

Mellékeltünk néhány ábrát, melyekben, a KvVM-től származó adatok alapján elemeztük a magyar természetvédelem területi intézményeit. Ezek alapján úgy véljük a magyar természetvédelmi intézményrendszernek legfőképpen stabilitásra, kiszámítható, a helyi sajátosságokat tisztelő, a különbségek kiegyenlítését szolgáló fejlesztésre, a rövidebb ideje működő területi szervek felzárkóztatására lenne szüksége.

Kérjük Önt, hogy döntéseivel és befolyásával segítse az Őrségi Nemzeti Park önálló intézményének megmaradását!

Szombathely, 2006. december 8.

A levelet kapják: A Magyar Köztársaság Elnöke
A Magyar Köztársaság Miniszterelnöke
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai
IUCN európai központja
UNESCO párizsi képviselete

A fenti levélhez csatlakozó szervezetek:

Országos szervezetek:
Élőlánc Magyarországért Közéleti Mozgalom (Budapest) Prof. dr. Lányi András
Erdei Iskola Egyesület (Budapest) Kurucz Lászlóné, elnök
Fauna Egyesület (Budapest) Pethő Ágnes elnök
Független Ökológiai Központ (Budapest) Kovács Bence ügyvezető
Göncöl Szövetség (Vác) Kovács Gyula
Hulladék Munkaszövetség (Budapest) Lugosi Bea, Balogh Emese
Környezettudományi Központ Alapítvány (Budapest) Dr. Laczó Ferenc
Közép – és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért (CEEWEB) (Budapest)
Levegő Munkacsoport (Budapest) Hajtman Ágnes
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Budapest) Orbán Zoltán társkapcs. igazgató
Magyar Természetvédők Szövetsége Föld barátai Magyarország (Budapest) Farkas István társelnök
Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány (Győr) Bálint Csaba elnök
Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének Erdei Iskola Szekciója (Hatvan) Tóth István
Palocsa Egyesület – élő környezetünk helyreállításáért (Budapest) Báder László elnök
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (Budapest) dr. Juhászné Halász Judit elnök
Pro Silva Hungaria (Eger)Varga Béla elnök
Természet-és Környezetvédő Tanárok Egyesülete (Budapest) Dr. Gulyás Pálné, Dr. Tóth Albert
Védegylet (Budapest) Jávor Benedek szóvivő
WWF Magyarország (Budapest) Figeczky Gábor, mb. természetvédelmi igazgató

Nyugat-Dunántúli Régió szervezetei:
Alpokalja Turista Egyesület (Szombathely) Orbán Róbert elnök
Arkánum Szellemi Iskola Alapítvány (Ispánk) Persőtzy Mihály
Castanea Környezetvédelmi Egyesület (Sopron) Hárs Olivér társelnök
Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület (Szombathely) Prof. dr. Gyurácz József, elnök
Dél-Zalai Civil Fórum (Nagykanizsa) Gyertyánági Endre
Domberdő Természetvédelmi Egyesület (Zalaegerszeg) Bogár István elnök
Élőlánc Vas megyei szervezete (Szombathely) Szőnye Ildikó
Hegypásztor Kör (Oszkó) Kovács István elnök
Kerekerdő Alapítvány (Szombathely) Gyöngyössy Péter kuratóriumi elnök
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas megyei Csoportja (Szombathely) Prof. dr. Gyurácz József, elnök
Non nobis Alapítvány (Ispánk) Persőtzy Mihály
Nyugat-Dunántúli Ifjúsági Szövetség (Győrvár) Zágorhidi Czigány Ákos
Nyugat-dunántúli Kerékpáros Régióért Egyesület (Kőszeg) Mihály Nikoletta elnök
Otthonunk Európa Alapítvány (Ispánk) Persőtzy Mihály
Ökológiai Stúdió Alapítvány (Győr) Lajtman József elnök
Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért (Dötk) Kocsis Anikó ügyvezetőŐrvidéki Civil Szövetség (Őriszentpéter) Sülyi Péter elnök
Őri Alapítvány (Őriszentpéter) Sülyi Péter elnök
Őrségi Baráti kör (Őriszentpéter) Prém Jenő elnök
Pannon Természetvédő Szövetség (Győr) Bálint Csaba elnök
Pro Natura Egyesület (Szombathely) Dr. Kovács J. Attila elnök
Programváltozatok a Vidékfejlesztésre Civil Szövetség (Zalaegerszeg) Kocsis Anikó elnök
Reflex Környezetvédő Egyesület (Győr) Lajtman József elnök
Sokoró Ökológiai Park Alapítvány (Győrújbarát) Enyingi Tibor elnök
Vas Megyéért Egyesület (Szombathely) Prof. Dr. István Lajos
Vas Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (Szombathely) Wiktora Antal igazgató
Zöld Zala Természetvédő Egyesület (Zalaegerszeg) Tóth Tamás

Egyéb szervezetek:
Biokultúra Közép-Magyarországi Egyesület (Albertirsa) Malya Carmen
Csermely Környezetvédelmi Egyesület (Szeged) Csehó Gábor elnök
Debreceni Lycium Kör (Debrecen)
Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (Budapest) György Lajos, Móra Veronika
Életfa Környezetvédő Szövetség (Eger) Fónagy Gergely
E-misszió Természet és Környezetvédelmi Egyesület (Nyíregyháza) Priksz Gábor elnök
Fauna Alapítvány (Budapest) Balogh Judit Anikó, elnök
Gaja Környezetvédő Egyesület (Székesfehérvár)
GATE Zöld Klub Egyesület (Gödöllő) Malatinszky Ákos
GEO-ENVIRON Környezetvédő Egyesület (Szeged) dr. Tóth Imre, elnök
Hatvani Környezetvédő Egyesület (Hatvan) Füzér Zsolt, elnök
Herman Ottó Természetvédő Kör (Túrkeve) Sallai R. Benedek
Magosfa Környezeti Nevelési és ökoturisztikai Alapítvány (2600, Vác, Horváth M. u. 7/b.)
Messzelátó Egyesület Tömöri Balázs
Natura Környezet- és Természetvédő Közösség (Hatvan) Mester Zsolt
Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Szarvas) Sallai R. Benedek
Nők a Balatonért egyesület (Csopak) Szauer Rózsa elnök
Nyitott Kert Alapítvány (Gödöllő) Szilágyi Ákos
Ormánság Alapítvány (Drávafok) Gedő IbolyaHOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület (Miskolc) Tóth Viktor
Pécsi Zöld Kör ( Pécs) Pánovics Attila
Rügyecskék Alapítvány ( udapest) Ferjentsik Viola elnök
Süni Egyesület (Vác) Kovács Gyula
SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület (Budapest) Gellért Miklós
Tölgy Egyesület (Vác) Kovács Gyula
Zöld Akció Egyesület (Miskolc) Demeter Zoltán elnök
Zöld Kapcsolat Egyesület (Miskolc) F. Nagy Zsuzsanna elnök
Zöld Kör (Hajdúböszörmény) Molnár Attila elnökZölderő Környezetvédő és Szépítő Egyesület Dr. Ferenczi Zoltán
Zöldgömb Sport Klub (Budapest)
Zsámbéki –medence Tájvédelmi Egyesület (Zsámbék) Zsarnóczay István elnök

2006-11-30T11:33:00.000+01:00

In memoriam Breuer László (Sumi)

Elment egy nagy ember. November 25-én, a súlyos betegséggel folytatott hosszú küzdelem után elhunyt Breuer László, vagy ahogy barátai, tanítványai és az egész magyar környezetvédelmi, “zöld” mozgalom ismerte: Sumi.
Valaki azt mondta egyszer: az élet elég hosszú, csak nem elég széles. Pedig az életünk hosszát nem magunk határozzuk meg, a szélességébe viszont van beleszólásunk. Breuer László, a váci székhelyű Göncöl Szövetség és a Pangea Egyesület elnöke, Pro Natura díjjal és a Magyar Köztársaság Aranykeresztjével kitüntetett természetvédő és környezeti nevelő életének négy évtizede példa erre. A szó fizikai és szellemi értelmében egyaránt Nagy Ember, az alkotó ember, aki pehelyként kapta széles vállára a kőzetmintákkal megrakott hátizsákot, aki fáradhatatlan munkabírással dolgozott, és velünk együtt valósította meg közös álmainkat az ember és a természet megromlott viszonyának helyreállításáért, élete delén távozott közülünk. Itthagyta a hegyeket, a sziklákat, a patakokat, amelyeket annyira szeretett, és itt hagyta nekünk ércnél maradandóbb örökségét: a váci Göncöl Ház ásványkiállítását, a Pangea Egyesület pénzesgyőri oktatóközpontját, a Váci Ártéri-erdő és a Csárdahegyi-őskarszt tanösvényét, a nomád Süni-táborok szellemét. Teljes Földben gondolkodott (ezt jelenti a Pangea Egyesület nevét adó egykori őskontinens elnevezése is), és derékba törve is teljes életművet hagyott maga után. A maga építette kemencében saját kezűleg sütött kenyér, az elültetett gyümölcsfák, a saját kis bio-gazdaságban megtermelt zöldség és a tábortűz mellett énekelt népdalok éppen olyan fontosak voltak az életében, mint eredeti szakterülete és “nagy szerelme”, a kövek, kristályok, ásványok világa. Roppant bakancsa nem csupán keskeny ösvényt, de széles országutat taposott ki tanítványai számára, akik vele együtt álmodtak egy jobb, élhetőbb világról – ő maga pedig, feladatát itt a Földön bevégezvén, már az örökkévalóság felé utazik odafenn, a Göncöl szekerén…

Breuer Lászlót a Göncöl és a Pangea saját halottjának tekinti.
A temetésről a családdal közösen intézkedünk és arról tájékoztatást adunk.

2006-11-29T13:41:00.000+01:00

Naturpark lehet a Vas-hegy és a Pinka-mente

Az Alsó-Pinkamenti Mikrotérség, Területfejlesztési Társulás elnöke, Kohut Miklós a napokban kapta kézhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség értesítését, mely szerint a Közös Kormánybizottság döntése értelmében az Ausztria-Magyarország Interreg III/A pályázaton, kilenc és félmillió forint támogatást nyert a "Naturpark a Pinka mentén" c. pályázat. Mint korábban beszámoltunk róla a Kerekerdő Alapítvány Vas-hegy programjának keretében az elmúlt másfél évben több fórumon felvetette a Burgenland keleti szélén működő Weinidylle Naturpark Magyarországi kiterjesztésének lehetőségét. A kezdeményezés végül értő fülekre talált, melynek eredménye az a pályázat, melyet Pethő Szilvia a Szombathelyi Kistérség korábbi térségmenedzsere állított össze éa Pinkamenti Mikrotérség nyújtott be. A pályázaton elnyert összeg lehetővé teszi majd, hogy a térségben élők összefogjanak és sa természeti és kulturális értékek megőrzését szem előtt tartó, arra épító fejlesztések tervezése induljon meg. A pályázat lényegében a Naturpark előkészítését, az érintett lakosság bevonását, közös projektek, kidolgozását célozza.

2006-11-29T13:33:00.000+01:00

Megalakult az országos erdészeti valamint a környezet és természetvédő szervezetek
érdekegyeztető fóruma

Tárgyalóasztalhoz ültek az erdészek és a zöldek

A Kerekerdő Alapítvány kezdeményezésének eredményeként, mintegy féléves előkészítés után, november 23-án Budapesten került sor arra a rendezvényre, mely országos erdészeti érdekvédelmi szervezetek, valamint az erdők ügyével kiemelten foglalkozó, öt legjelentősebb országos hatókörű környezet- és természetvédő szervezet részvételével valósult meg. A Nádor Teremben lezajlott fórum házigazdája a Magyar Természetvédők Szövetsége volt. A meghívott kilenc szervezet mindegyike első számú vezetőjével és több szakértővel képviseltette magát.
A két egymást rendszeresen bíráló fél egy asztalhoz ültetésével, a szervezést, az MTVSZ tagszervezeteként végző Kerekerdő Alapítvány régi szándéka valósult meg. Az erdészeti és a környezetvédő civil szervezetek, a társadalom szervezett csoportjai. A társadalom általuk képviselt részének véleményét, elvárásait, érdekeit jelenítik meg. A közjó azt kívánja, hogy ezek az eltérő, vagy annak látszó célok egyeztetésre kerüljenek, hogy az érdekérvényesítés során ne oltsák ki egymást.
A konstruktív légkörben lezajlott rendezvényen a mintegy kéttucat szakember egyhangúlag döntött arról, hogy ezentúl rendszeresen találkoznak, egyeztetik véleményüket, törekednek közös álláspontok kialakítására, és ha kell közös erővel lépnek fel az erdők ügyében. Közös elhatározással kimondták az Érdekegyeztető Fórum megalakulását, így az “egyszeri” rendezvény egy civil kezdeményezésként megvalósuló, rendszeres érdekegyeztetési formává alakult.
A felek megállapodtak abban, hogy az erdők ügyében mind az erdészeti, mind pedig a környezet és természetvédelmi szakigazgatás oldalán meg kell teremteni a társadalmi részvétel intézményes kereteit. Döntöttek arról, hogy az Országos Erdő Tanács, valamint az Országos Természetvédelmi Tanács létrehozásához szükséges törvénymódosítási javaslatok kidolgozásához, valamint az erdészeti szervezeteknek az Országos Környezetvédelmi Tanácsba való részvételét lehetővé tevő intézkedésekre operatív munkacsoportot hoznak létre.
A zöld szervezetek képviselői támogatják a magánerdő tulajdonosokat és gazdálkodókat képviselő szervezeteknek azt a törekvését, mely a természetvédelmi korlátozások miatti kártérítés, kompenzáció megfizetését szorgalmazza, amint ez más megfogalmazásban korábban is szerepelt a zöld szervezetek állásfoglalásaiban. A probléma részletes megoldására szintén munkacsoport tesz majd javaslatot.
A faipart képviselő országos szervezet meggyőződhetett arról, hogy a zöldek nem akarják megfosztani sem az ipart, sem a felhasználó lakosságot a fától, mint természetes alapanyagtól és egyetértés van abban is, hogy a fatüzelésre átálló nagy hőerőművek állami dotációja kedvezőtlen helyzetbe hozza a hazai faipart. A fa alapú biomassza felhasználásának mesterséges előnyben részesítése a nyilvánvaló gazdasági szempontokon túl környezetvédelmi oldalról is erősen bírálható.
A napirenden lévő kormányzati intézkedések közül több kedvezőtlenül érinti az erdők sorsát és az erdőt erdészként vagy természetvédőként szolgáló szakembereket egyaránt. A jelenlévő civil szervezetek elhatározták, hogy közösen lépnek fel az Állami Erdészeti Szolgálat megszüntetése, illetve FVM hivatalokba való beolvasztása, valamint a nemzeti parki intézményrendszerben tervezett összevonások ellen. Szóba került az erdőtörvény módosítása és a tervezett nemzeti parki törvény is. Megegyezés született arról, hogy a jövőben a két fél lépéseket tesz arra, hogy a tervezetekkel kapcsolatos erdészeti és zöld civil véleményeket egyeztetik és lehetőség szerint támogatják egymás törekvéseit.
A következő fórum házigazdai szerepét a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége vállalta magára.
A fórumon résztvevő szervezetek:

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország
Országos Erdészeti Egyesület
Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért
Pro Silva Hungaria
Védegylet
WWF Magyarország

2006-11-20T19:38:00.000+01:00

A Börzsönyben tartotta éves nagyrendezvényét a Pro Silva Hungaria

A természetes folyamatokra alapozó erdőgazdálkodás híveit tömörító Pro Silva Hungária idén ősszel a Börzsönyben tartotta szokásos évi nagyrendezvényét. Ebben az évben az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti és Diósjenői Erdészete adott otthon a jeles eseménynek. 2006. október 19-20-án még őszi színekben pompázó erdőben folyhatott a bemutató és eszmecsere az erdészeket és ökológusokat egybegyűjtő jeles eseményen.
Az első nap a már aktívan “proszilvázók” beszámolóival kezdődött. Igazán szép gyűjteményét sorakoztatták fel az előadók a Pro Silva alapelvek értelmezésének és alkalmazhatóságának, ezzel meghiúsítva a sablonosítás vagy beskatulyázás lehetőségét azok számára, akik esetleg először hallottak a mozgalomról. Összességében nagy sikereket könyvelhetünk el az elmúlt évek aktív munkálkodásának eredményeként, hiszen egyre nő az alapelvekkel azonosuló, azokat magáénak tekintő szakemberek és erdőtulajdonosok száma, és ezzel együtt a jövőben ezen alapelvek szerint kezelendő erdőterület is. Nagyon jó, hogy a szabályozási, felügyeleti háttér(főként a progresszívebb területeken, mint a Börzsöny, vagy a Zemplén, a Pilis és a Bakony) is folyamatosan szemmel tartja és segíti az újítások bevezetését, jövőbeli tervezését.
Tény, hogy sajnos az erdőgazdálkodók nagy részét a gazdasági szemlélet, és ezáltal a Pro Silva gazdaságosabb létére vonatkozó elvárások viszik a – végeredményben – helyes útra, csak a gazdasági szemlélet közel sem tekinthető olyan állandónak, mint azok hite, akik a folyamatos erdőborítást biztosító kezelés ökológiai jelentőségét tartják elsődlegesnek. Ezért viszont még csak nem is hibáztathatjuk az erdőgazdálkodót, hiszen ő csak a számára előírt gazdasági eredményeket szeretné továbbra is biztosítottnak látni – a saját kis állásával együtt-, és nem mer drasztikusnak tűnő változtatásokba kezdeni egyik napról a másikra. Erre azonnal jöhet is a cáfolat, hogy még, ha akarnánk sem lehet az erdő kezelésében látványos változtatásokat kivitelezni rövid idő alatt (legalábbis a természetességet, ökológiai értékeket fokozó változtatást), tehát nem teljesen jogos ez az érvelés. (itt még a “rövid idő” is mondjuk 20 évet jelent). Még tovább lehetne sorolni az érveket és ellenérveket, hogy miért érthető és miért nem az erdész szakma bizonytalansága, illetve néhány helyen kitartó elzárkózása a Pro Silva – tól. A lényeg, hogy sajnos, amíg “fentről” nem jön az utasítás, hogy ezt kell tenni és elsősorban az erdő, másodsorban az ember (de, ha az erdő szerepét vizsgáljuk az emberiség létének fenntartása szempontjából, akkor elsősorban is az ember!) érdekében, addig nem számíthatunk átütő változásra. – Mondják ezt sokan, és biztosan gyorsabban is menne így, de pont ez a rendezvény világít rá arra, hogy mennyi mindent lehet elérni meggyőződéssel, hittel, és szándékkal. Azok az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók, erdők természetvédelmi kezelését végzők és más erdő iránt elkötelezettek, akik elérték, hogy Magyarországon évről-évre többezer hektár kerüljön át vágásosból szálaló üzemmódba (a “szálalóerdő” fogalom “védelme” érdekében most megjelent az “átmeneti” üzemmód fogalma is), munkájának eredménye a fényes bizonyíték minderre.
Példamutató az is, hogy a Pro Silva Hungaria képviseletében megjelenő szakemberek, a szervezet elnöke, elnöksége, valamint tagjai tevékenységükért semmiféle honoráriumot nem kapnak. Ennek ellenére egyre többen vannak, akik tenni akarnak az ügyért és részt vesznek a további terjesztésében.
Visszatérve a rendezvényre, a látottakról szeretnék még néhány szót szólni. Ahogy már említettem, két erdészetnél jártunk, Királyréten és Diósjenőn. Az előbbi már régóta foglalkozik a témával, és látszik, hogy bíznak az erdőben és a jövőben az erdészet teljes területének átállítását tervezik, az utóbbi csak most kezdett hozzá és biztosra megy, csak a középkorú bükkösökben fogott hozzá az átvezetéshez. Elmondásuk szerint egyelőre várnak, változik-e a vezetői koncepció a jövőben, aztán ha marad, még akkor is ráérnek nekiállni a maradék területnek. Egyelőre a csereseket ugyanúgy 80 év után tarvágással többnyire természetesen újítják fel. Ők is tudják, ez meglehetősen skizofrén állapot, egyelőre – tudatosan – így gondolják jónak.
Furcsa érzés ezt végiggondolva értékelni, mennyire elfogadható az a sebesség, amivel haladunk a változtatás útján. Helyi szinten örülhetünk, hogy végre valami mocorog, ha kicsit kitekintünk a világba erdők helyzete, természeti- sőt környezeti problémákat sorra véve, akkor a csiga hozzánk képest... száguld. De elég összehasonlítanunk ennek a folyamatnak a sebességét az erdők - ember általi - degradálásának, pusztításának iramával.
Már rég nem szabadna folytatni azt a fajta gazdálkodást, ami jelenleg Magyarországon és még jópár – hozzánk hasonló többnyire kelet-európai országban zajlik! Valószínűleg, néhány helyen még azt sem, amit tőlünk nyugatra végeznek.
Aztán, mégis muszáj ilyenkor visszatérni kis hazánkba, mivel bármennyire szeretnénk, nem mi fogjuk megmenteni az amazóniai esőerdőket a kiirtástól – hogy az egyik legismertebb példát mondjam -, tehát a feladat itthon minél jobban felgyorsítani a folyamatot. Ehhez nyújt további segítséget a Magyarországon komolyabb eredményekkel 5 éve rendelkező erdőrezervátum-kutatás, a civil szervezetek által kezdeményezett és meglepően nagy összeget eredményező szja1% az erdők közjóléti célú fejlesztésének támogatására, az erdők ügyében, ügyéért sűrűn megszólaló zöld civil szervezetek, valamint a Pro Silva Hungaria további kitartó úttörő munkája.

Dénes Margit

2006-10-31T11:39:00.000+01:00

Madártani szenzáció a Vas-hegyen

Kelemen Tibor a Kerekerdő Alapítvány kuratóriumának tagja, erdei iskolák és nyári táborok madarász foglalkozásainak vezetője különleges észlelésről számolt be az elmúlt héten. A Felsőcsatári szőlőhegyen, hétvági házuk közelében uhu pár jelenlétét tapasztalta. Sikerült a madarakat megfigyelni és hangjukat is rendszeresen hallotta hajnalban és alkonyatkor.
Az uhu (Bubo bubo) Bubó doktor névadója legnagyobb méretű bagolyfajunk. Magyarországon nagyon ritka, fokozottan védett madár. Ritka észlelése szenzációnak számít még a természetvédők körében is. Térségünkben sokáig úgy tudtuk, hogy csak a Kőszegi-hegység ausztriai oldalán fordul elő.
Az egymásnak felelgető uhu pár jelenléte ígéretes, hiszen hamarosan közeledik e ritka földön fészkelő madár költési időszaka. E csúcsragadozó megjelenése a Vas-hegyen jelzésértékű, mely jól jelzi, hogy a Pinkát helyenként meredek sziklafalakkal, szurdokerdőkkel kísérő hegy egyre jobb természetességi állapotba kerül.
A kérdés már csak az, hogy a Vas-hegy-csoport magyar vagy ausztriai oldalán talál magának alkalmas, zavarástól mentes fészkelőhelyet.

2006-10-31T09:22:00.000+01:00

Megszűnhet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Megbízható forrásból származó információk szerint a környezetvédelmi szaktárca a létszámleépítések mellett, újabb átszervezésre készül. Úgy tűnik a hatósági jogkör áthelyezése után, csonkává vált nemzeti park igazgatóságok száma is csökkenni fog. A tervek szerint megszüntetik az önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. Az illetékességi terület északi fele a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz, déli része a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik majd.
A hír hatására zöld szervezetek egy csoportja levéllel fordult a zöld tárca vezetőihez, melyben kifogásolják, hogy a tárca rendszeresen így most is elmulasztja az érintettek tájékoztatását, a szakmai szervezetek véleményének kikérését. A civil szervezetek nem látják indokoltnak az ÖNPI megszüntetését, annál is inkább mert a, mintegy ötven apró települést magába foglaló területen a természetvédelem a helyi társadalom jelentős részét közvetlenül érinti.
Mint ismeretes az Őrségi Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká fejlesztése civil kezdeményezésre indult, amit elsősorban a tudományos körök nyomására az illetékes tárca is felvállalt. A helyi lakosság félelmeit, ellenérzéseit azzal az indokkal sikerült lecsillapítani, hogy a térségbe települő önálló igazgatóság lehetővé teszi a helyi ügyek helyben való intézését és az új szellemi központ jelentős segítséget nyújthat majd a lakosság életéhez.
A jelek szerint, a négy éve jelentős költségvetési forrásból létrehozott új intézmény hamarosan megszűnik, mely újabb dicső állomása lesz az állami természetvédelem évek óta tartó mélyrepülésének.

2006-10-31T09:17:00.000+01:00

Sajtóközlemény: Greenpeace - MTVSZ - Vedegylet 2006. október 27.

Pofon az aranybánya cégnek
Még nem engedélyezhetik a verespataki aranybányát!Budapest,

Magyar és román civil szervezetek nyomásának hatására, a gyulafehérvári környezetvédelmi hatóság közzé tett egy határozatot, amely lényegesen megváltoztatja a verespataki aranybánya engedélyezési folyamatát.A héten kiadott sajtóközleményében a román hatóság jelezte, hogy kötelezi a beruházó kanadai céget az érintett bányaterület területrendezési terve stratégiai környezeti vizsgálatának elvégzésére, amit mindeddig megpróbált elkerülni a bányacég. A folyamatba kötelesek lesznek bevonni a környező érintett országokat is, ami újabb lakossági fórumokat is jelenthet.
2006. szeptember 20-án román környezetvédelmi hatóságok úgy döntöttek, jóváhagyják az RMGC kérelmére Verespatak területrendezési terveit anélkül, hogy a cég elvégezte volna az ilyenkor európai jogszabályok által előírt stratégiai környezeti vizsgálatot (Strategic Environmental Assessment, SEA). A SEA irányelv Romániában már 2004. decembere óta érvényben van, így a román hatóságok döntése egyértelműen megsértette ezt az irányelvet.
Szeptember végén 17 romániai civil szervezet, valamint a Greenpeace, a Védegylet és a Magyar Természetvédők Szövetsége is levélben követelte a román, magyar és európai uniós hatóságoktól, hogy vonják vissza az uniós jogszabályba ütköző döntést, amely az egyik fontos engedély az aranybánya megnyitásához. A területrendezési engedélyek visszavonása, és a stratégia környezeti vizsgálatra kötelezés legkevesebb egy évvel halaszthatja el az aranybánya engedélyezési folyamatát. Ez óriási pluszköltségeket jelent a cég számára, valamint egyértelművé teszi, hogy megbukott a kanadai cég azon reménye, miszerint az aranybánya projektet Románia Uniós csatlakozása előtt engedélyeztethetik. A stratégiai környezeti vizsgálat legalább ugyanolyan hosszú és bonyolult folyamat, mint az aranybánya 2004 decemberében elindított hatásvizsgálati eljárása, amelynek keretében lakossági fórumokat tartottak augusztus végén Magyarországon is. Amíg az RMGC el nem végzi ezt a vizsgálatot, nem kaphatja meg a környezeti engedélyt az arany kitermeléséhez.
„Ez az eset is bizonyíték arra, hogy az Európai Unió és Magyarország igenis képes hatást gyakorolni a román eseményekre, így megakadályozhatók a háttérben zajló illegális tevékenységek a bánya engedélyezésével kapcsolatban .-mutatott rá Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a román hatóságok a jelek szerint ha lassan is, de közelítik az engedélyezési eljárást az Unió kívánalmaihoz. Ez biztató jel a későbbi döntések tekintetében is” – mondta Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője.„Fontos megjegyezni, hogy ezzel a döntéssel Verespatak és Magyarország is időt nyert, újabb esélyt kapott, s a stratégiai környezeti vizsgálattal újabb, nem várt akadályok elé állíthatjuk a beruházót. Már a cég által benyújtott környezeti hatástanulmány alapján sem volna szabad megadni a környezetvédelmi engedélyt, de a stratégiai hatásvizsgálat további lehetőséget biztosít a beruházás megakadályozására” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

2006-10-30T16:29:00.000+01:00

Európai Madármegfigyelő Napok és Erdei Iskolai hétvége Felsőcsatáron

Mintegy 5000 madárbarát 204 helyszínen 174 faj közel 400ezer példányát figyelte meg Magyarországon az október 7-8-ára meghirdetett Európai Madármegfigyelő Napok keretében. Litvánia után nálunk figyelték meg a legtöbb madarat, a résztvevők számában pedig csak Spanyolország előzött meg minket.
Leggyakrabban seregélyt, tőkés récét, és dankasirályt láttak, de előfordult néhány igazi különlegesség is, mint a pusztai ölyv, és a pehelyréce. A madármegfigyelő akciót minden év október első hétvégéjére - amikor a kontinensen már javában zajlik az őszi madárvonulás -, szervezi a BirdLife International, itthon pedig hazai partnere, a Magyar Madártani Egyesület.
Megyénkben is 7 helyszínen folyt a megfigyelés, köztük Felsőcsatáron, a Kerekerdő Alapítvány őszi Erdei Iskolai hétvégéjének madarász foglalkozásain is. A Vas-hegy és a Pinka-szurdok körzetében az iskolások 25 madárfaj több, mint 300 egyedét jegyezték fel, közülük legnagyobb egyedszámban a seregély képviseltette magát. Különlegességként itt a sárgafejű királykát, a hollót és a fekete harkályt említhetjük meg.
Péntektől - vasárnapig azonban más érdekességek is előkerültek – a madarak kétségkívül meghatározó szerepe mellett -, mint a különböző fa és cserjefajok jellemző őszi lombszíneződése és termésérése, valamint a környéken található gombafajokkal való ismerkedés. Természetesen a Pinka-folyó és a vaskori halomsírok meglátogatása sem maradhatott ki a programból. Mindezekre kisebb-nagyobb túrák keretében került sor, ahol a környék különleges geológiájáról, növénytársulásairól, jellegzetes tájhasználatáról is hallhattak a gyerekek. Esténként diavetítés, rejtvényfejtés volt a program, a reggel pedig Ida néni féle lekváros kenyérrel indultJ
A rövid, de tömör hétvégét lezáró körséta során a csapat, bizony az erdőben található szemetet is begyűjtötte.
Végezetül az ügyesek – a rejtvényfejtéssel, erdei képek készítésével gyűjtött pacák beváltásával – az élmények mellett még hasznos természetismereti könyvekkel, kiadványokkal, ismeretterjesztő plakátokkal térhetett haza.

2006-10-26T17:04:00.000+02:00

Állásfoglalás a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer tervezett II-es üteméről

Tervezet

A Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum a régióban működő környezet- és természetvédelmi szervezetek konzultatív hálózata. Működésünk során a régió ún. nagyprojektjeit is véleményeztük és véleményezzük környezeti fenntarthatóság szempontjából. Ilyen módon került látókörünkbe a Kis-Balaton “Vízvédelmi” Rendszer II. üteme, mint a KVVM kiemelt nagyprojektje. A projektet teljes mélységében nem ismerjük, hiszen információnk szerint jelenleg is folynak szakmai viták róla, de ismereteink jelenlegi szintjén is képesek vagyunk véleményt formálni a témáról.
A projekt a Kis-Balaton II. ütem jelentős, akár 1 m-es elárasztással szándékozik a Balaton vízminőségét javítani. A tó vízminősége egy fontos környezetvédelmi szempont, melyet mi is támogatunk, de úgy véljük, hogy egy környezetvédelmi célt nem lehet, nem szabad a természeti értékek veszélyeztetésével, sőt pusztításával elérni. Márpedig itt erről van szó, ugyanis a Kis-Balaton II. üteme (vagy másként a “régi” Kis-Balaton) ma, illetve a már ma is tapasztalható elárasztás előtt egy hatalmas mocsár- és lápvilág volt, amely az ilyen mértékű állandó vizű elárasztással megszűnne, hiszen fél vagy 1 m magas vízborítást a jelenlegi élőhelyek: magas sásosok, zsombékosok, rekettye füzesek nem bírnak ki, az eredeti vegetáció elpusztul az árasztás következtében. Ezt nem ellensúlyozza az sem, hogy helyükön összefüggő nyílt víz és újabb értékes pl. madár-élőhelyek alakulnak ki. A természeti értékek, természeti területek nem csereszabatosak, egyik megszűntetése nem törvényesíthető egy másik létesítésével!
Az állatvilág egyes részeire nézve az árasztás szintén kockázatos, pl. tudományos halkutatóktól származó információ szerint a Kis-Balaton már korábban elárasztott területein az árasztás előtt élő fokozottan védett lápi póc az árasztás következtében kipusztult, és vélhetően ez fog bekövetkezni a II. ütemen is.
A következő tényeket tartjuk fontosnak hangsúlyozni:
1. A Kis-Balaton mindkét üteme ma is fokozottan védett terület. Mint ilyen a természetvédelmi törvény értelmében elsőlegesen természetvédelmi célokat kell szolgálnia.
2. A Kis- Balaton nemzetközi egyezmény alá tartozó ún. Ramsari Terület.
3. A Kis- Balaton Közép-Európa egyik legnagyobb megmaradt összefüggő zsombékos-sásos lápi élőhelye, NATURA 2000 terület.
4. A Kis-Balatonról a közelmúltban készült teljes területet lefedő vegetációtérkép, amely az élőhelyeket ábrázolja, melyből jól kikövetkeztethető, hogy egy mozaikos, sokféle mocsári- és lápi élőhelytípust tartalmazó komplexum.
5. A jelenlegi vízvédelmi rendszer víztisztító hatását megítélni nem tisztünk, de információink szerint vegyes eredményt mutat, bizonyos előre tervezett tisztító hatásai legalábbis megkérdőjelezhetők.

Mindezek összefoglalásaként a következőt szeretnénk kinyilvánítani:
1. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy környezetvédelmi vagy konkrétan vízminőség javító célú beruházással fokozottan védett természeti területet és fokozottan védett fajt vagy fajokat veszélyeztessenek.
2. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ilyen hatalmas területen kísérletezzenek, hiszen a beavatkozás végleges eredményét, és hatásait előre nem lehet megmondani, így az kísérletnek tekinthető.
3. Mivel a vízminőség javító hatás is bizonytalan, nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy nem biztos eredményt adó projektre ilyen nagy összeget költsenek.

Mivel a Balaton vízminőségének javítása általunk is kiemelt cél, ezért javasoljuk, hogy ne ezt a szó szerint és átvitt értelemben is csővégi megoldást válasszák, hanem hasonló nagyságrendű forrásokat a vízszennyeződés megelőzésére és a valódi szennyezőforrások megszűntetésére fordítsák.
Mivel a Zala vízgyűjtőjében pontszerű és diffúz szennyeződésről egyaránt szó van, ezért a következőket javasoljuk:
- A pontszerű szennyezőforrások felderítése, állandó biológiai és kémiai monitoring rendszer kiépítése végig a Zala mentén. A szennyezőforrások felszámolása, szükség szerinti tisztítóművek létesítése, azok hatékonyságának növelése.
- A diffúz szennyeződések általában a Zala völgyben, és a környező dombvidéken lévő intenzív mezőgazdasági használatból (szántók) erednek. A szennyezés megszűntetésüének legcélszerűbb módja, ha a vízgyűjtőn, vagy legalább annak egy szűkebb, közvetlenül a folyó mentén lévő részén a területhasználatot, mezőgazdálkodást extenzív használatra állítják át. Ez a folyó menti területek (pl. 1 km széles sávban): az intenzív szántók gyepesítésével (ez legtöbbször a korábban itt lévő feltört gyepek helyreállítását jelenti), a meglévő gyepek vegyszer- és műtrágyamentes művelésével, a dombvidéki, meredek szántók őshonos fafajú erdősítésével lehetséges. Erre a korábbi Agrár-Környezetvédelmi Program lehetőséget adott, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen mélyen az országos átlag alatt maradt a pályázási kedv. Mivel azonban ez a vízminőségvédelem és természetvédelmi cél csak ezen tevékenységek megvalósulásával érhető el, elé kell menni a problémának, és az itteni földtulajdonosok, gazdák számára segítséget kell adni. Javasoljuk, hogy ez az övezet külön nevesített támogatást kapjon a Balaton vízminőségének javítására tervezett forrásból egy ilyen léptékű és jellegű Kis-Balaton projekt erőltetése helyett.
Javaslatunkat minden elérhető fórumhoz eljuttatjuk, és kérjük támogatásukat, hogy egy értelmetlen és eredményeiben bizonytalan beruházás helyett egy valóban hatékony fejlesztés jöhessen létre.
Tisztelettel kérjük javaslatunk beépítését a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programba, és más kapcsolódó anyagokba.
2006. október
Az állásfoglalást készítette a A Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Környezeti Szakértői Műhelye

Az állásfoglaláshoz a Kerekerdő Alapítvány is csatlakozott.

2006-10-06T16:42:00.000+02:00

Állatok Világnapja
Október 3-án, verőfényes őszi napsütésben ismét gyerekzsivaj töltötte be a Múzeumfalu utcáit, udvarait Szombathelyen. Körülbelül 4-500 óvodás és iskolás vett részt a Kerekerdő Alapítvány által meghirdetett, Állatok Világnapja alkalmából tartott foglalkozásokon.
Régóta kialakult hagyomány, hogy az Alapítvány az Állatok Világnapját nem csak Szent Ferenchez, hanem Szent Mihályhoz is köti, ennek megfelelően a gyerekek mintegy tíz különböző helyszínen háziállatokkal (házilúd, pulyka, házinyúl, mangalica, rackajuh, kecske, szarvasmarha) a velük kapcsolatos ősi mesterségekkel, természetes anyagokkal, népi hangszerekkel ismerkedhettek és saját maguk által készített kis állatfigurával, élményekkel gazdagodva térhettek haza.
Új, vicces – s ezen foglalkozások szükségességét igazolandó – történetek is születtek, közülük az egyik:
- Na, gyerekek, mit gondoltok, milyen állat ez itt? – kérdezte az osztályt a csoportvezető, a kecske mellett állva.
- Antilop! – válaszolta harsányan az egyik gyerek...

2006-10-06T15:07:00.000+02:00

Megjelent a Kerekerdő Alapítvány új éves programajánlója
Megjelent a Kerekerdő Alapítvány új éves programajánlója a 2006/2007-es TARSÓKA.
A szervezet rendezvényei – profiljának megfelelően -, a környezettudatos életmód kialakításához és szűkebb – tágabb környezetünk természeti, kulturális értékeinek megismeréséhez nyújtanak lehetőséget kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Főként óvodás- és iskoláscsoportokat várnak rendhagyó természetismereti órákra a Kámoni Arborétumba “Ökosuli”, illetve érdekes foglalkozásokra, mint a “Kukalógia” – hulladékproblémákkal foglalkozó sorozat; a “Zöld-Őr-Szem” – energiafelhasználással kapcsolatos környezetvédelmi foglalkozás-sorozat; vagy a “Kamratanoda” – környezetbarát életmóddal kapcsolatos előadás- és foglalkozássorozat.
Évszakonként erdei iskolai hétvégék kerülnek megrendezésre – Ősszel a Vas-hegyen, Pinka-mentén; Télen a Magas – Bakonyban; Kora tavasszal a Rába-mentén; Késő tavasszal az Őrségben -, ahol kiscsoportos terepi foglalkozások (madarászat, botanika, gomba-, rovar-, hüllő-, kétéltű-, kőzetismeret) keretében, valamint játékos vetélkedők, rejtvények segítségével inkább a nagyobb iskolások ismerkedhetnek természeti környezetükkel.
Mindezek mellett, a tanévet végigkísérő “Portyák a múltba” című, Vas megye múltjáról és jelenéről szóló levelezős történelmi vetélkedő újabb sorozata indul a játékos kedvű gyermekek számára.
Nyáron, egy hónapon át a Vasi Múzeumfalu az Alapítvány napközis táborának, a “Pajtatábornak” ad helyet, a vasi növény- és állatvilág iránt mélyebben érdeklődők pedig egyhetes természetismereti táborok, mint a “Süni tábor” a Vas-hegyen, vagy a szőcei “Szénagyűjtő tábor” közül választhatnak.
Elsősorban a felnőtteknek szólnak az Alapítvány esti rendezvényei. A “Kerek világ kicsiben” és a “Maroknyi Magyarország” című esteken egy-egy nemzet, illetve hazánk tájainak természeti értékeiről, kulturális és gasztronómiai remekeiről hallhatnak és láthatnak zenei, táncos és más műfajokkal átszőtt előadásokat, bemutatókat az érdeklődők, és élhetik meg az adott térség hangulatát, színeit, ízeit, ritmusait.
Egy-egy szín jegyében kerülnek megrendezésre a “Szivárványos esték”, amelyek témája már szorosabban kapcsolódik a környezetügyhöz. A sorozat következő láncszeme a kékhez, a vízhez kötődik.
Szintén felnőtteknek szól a “Nagyanyáink nyomdokán” című kézműves és életmód történeti klubfoglalkozás, ahol a résztvevők hagyományos kézműves technikákat ismerhetnek meg és sajátíthatnak el.
Mind a gyerekek és a felnőttek - akár családok - számára vállalják hétvégi túrák vezetését az Alapítvány munkatársai, ezekhez előzetesen időpont-egyeztetés szükséges.
A különböző programokról, a jelentkezés módjáról, árakról bővebb tájékoztatást a TARSÓKÁ-ban (ingyenesen elvihető az Alapítvány irodájából Ökocellából), valamint az Alapítvány honlapján a “Rendezvényeink” címszó alatt található.

2006-09-27T15:38:00.000+02:00

Egyeztetés az Országos Erdészeti Egyesület elnökével

Néhány hónapja a Kerekerdő Alapítvány elnöke egy érdekegyeztető tárgyalást készít elő erdészeti és zöld civil szervezetek között. A puhatólózó, előkészítő diskurzus egyik fontos állomására került sor az elmúlt pénteken, amikor dr. Pethő Józseffel az Országos Erdészeti Egyesület elnökével találkozott az Alapítvány elnöke.
Néhány érdekes tanulsága volt a diskurzusnak.
Az OEE és a többi erdészeti szervezet is nagy országos és hierarchikus felépítésű szervezet és számukra nehezen érthető a zöld mozgalom hálózatos felépítése. Ezért nem kevés bizalmatlansággal viseltetnek zöld szervezetekkel szemben. Valószínüleg nem lesz könnyű elfogadtatni azt, hogy bizonyos kérdésekben a párbeszédre és együttműködésre törekvés, nem zárja ki a jövőben sem, más témákban a kritikai hangot, vagy akár a konfrontációt. A beszélgetésből az is kiderült, hogy nem igazán ismerik a zöld szervezeteket, még azt az ötöt sem, amelyeket a szervező az egyeztetés zöld oldalaként javasolt. Inkább csak neveket ismernek, különböző, számukra nem túl kedvező ujságcikkek szerzőiként.
Az elnök úr elmondta, hogy az elnökség már foglalkozott a témával, de nem volt teljes egyetértés, még abban sem, hogy leüljenek-e a zöldekkel tárgyalni. Most szeptember végén döntenek végleg.
Az is kiderült, hogy az erdészeknek a legfőbb problémája az, hogy tudomásuk szerint az intézményes természetvédelem, (név szerint Haraszthy László) nem tett le arról a tervéről, hogy a védett állami erdőket az erdészeti zrt-ktől átvegyék nemzeti parki vagyonkezelésbe. Ő úgy tudja erről kormánydöntés készül és akár már január 1-től bekövetkezik ez a lépés. Ezzel párhuzamosan további veszély a többi állami erdő privatizációja. Lehet egy ilyen alku a háttérben a különböző üzleti körökkel. Számukra ebben az egészben Haraszthy személye a fő probléma, akivel nem lehet tárgyalni, megbízni.
Másik nagy problémának tarja az erdészeti szolgálat gyengítését és integrálását más szervezetekbe. Mint mondta az erdészeti hatóság gyengülését sok erdőgazdálkodó is szívesen látná. Jelenleg az Erdészeti Szolgálat az utolsó komoly védőbástya a zöld területek védelmében.
Valószínűnek tűnik, hogy a tervezett tárgyaláson nem lehet megkerülni ezeket az, erdészek számára neuralgikus kérdéseket. Vajon lesz-e konstruktív megoldási javaslata a zöld és az erdész oldalnak arra, hogy milyen legyen az erdők, benne a védett erdők kezelő szervezete, illetve hova tartozzon az erdészeti hatóság.
A zalegerszegi OT-n a zöld szervezetek erdős állásfoglalásban benne van, hogy a védett állami erdők kerüljenek NP kezelésbe az erdészeti szakszemélyzettel együtt.
Többeknek az a véleménye hogy rendezni kellene a helyzetet, de a NP-k jelenlegi instabil és szétvert állapotukban alkalmatlanok komolyabb tervszerű és szakszerű erdőfenntartásra. Jobbnak tűnik egy olyan rendszer, mely a vagyonkezelői szerződéseken keresztül az erdészeti szervezetet alakítja a feladathoz, amit az NP-k mint afféle gondnoki szervezet (megbízó) felügyelnek.
Az Erdészeti Szolgálat egy jól működő, nagy hagyományokkal rendelkező szervezet. Legjobb lenne így megtartani, de erre kicsi az esély. Kérdés, hogy a főként műszaki szakikból álló Zöld Hatóságnál, vagy valamelyik nagy agrár konglomerátumban lenne-e jobb helyen.

2006-09-22T10:49:00.000+02:00

TAKARÍTÁS KÖRNYEZETBARÁT MÓDON
TERMÉKBEMUTATÓ ÉS ÖTLETBÖRZE A TAKARÍTÁSI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL

A Takarítási Világnapot 1993 óta rendezik meg világszerte az ENSZ környezetvédelmi szervezete az UNEP javaslatára. A kezdeményezés Ausztráliából indult 1989-ben. Magyarországon szintén 1993 óta szerveznek óriási méretű szemétszedő akciókat. A Takarítási Világnap nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz, szeptember harmadik hétvégéje körül ünneplik.
Környezetünk védelme érdekében nemcsak a szemét eltüntetése és a szeméthegyek keletkezésének megelőzése fontos, hanem az is, hogy közvetlen környezetünket, háztartásunkat hogyan tarthatjuk tisztán minél kevesebb vegyi anyag, erőszakos szer használata nélkül, környezetbarát és emberbarát módon. Ehhez kínálunk ötleteket, termékeket, könyveket, kiadványokat.
IDŐPONT:
2006. SZEPTEMBER 28. CSÜTÖRTÖK 18 ÓRA
HELYSZÍN: ÖKOCELLA
A Kerekerdő Alapítvány természet- és környezetvédelmi központja Szombathely Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban)
VENDÉGÜNK:
PÁVLICZ KLÁRA termékmenedzser

2006-09-19T11:24:00.001+02:00

Génmódosított kukorica: Egyelőre maradhat a magyar moratórium!

A Magyar Természetvédők Szövetsége örömmel vette a hírt, hogy a tegnap délutáni Európai Bizottság szakmai testületi ülésen a tagállamok nem fogadták el a MON810 génmódosított kukorica termesztésére hozott magyar tilalom feloldását szorgalmazó javaslatot.A Magyar Természetvédők Szövetsége értesülései szerint az EU tagállamok többsége a mai ülésen leszavazta az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a MON810 génmódosított kukorica termesztésére tavaly januárban az FVM által meghozott magyar tilalom feloldását szorgalmazta. Mivel a Bizottság beterjesztése nem kapta meg a minősített többséget, így a magyar tilalom továbbra is érvényben van, s erről várhatóan majd egy későbbi fórum, a környezetvédelmi vagy a mezőgazdasági miniszterek tanácsülése tárgyal. A magyar tilalom mellett állt ki az EU tagállamok többsége. Bízunk benne, hogy a következő alkalomra már sikerül megszereznünk a minősített többséget. Ehhez az kell, hogy a kormány is megtegyen mindent, hogy az EU tagállamok támogassák a magyar tilalom megtartását. A felmerült új tudományos bizonyítékokra és biztonsági kockázatokra hivatkozva az EU 2001/18-as irányelvének ún. védzáradéki eljárása alapján 2005. január 20-án rendelte el a Földmu^velési és Vidékfejlesztési tárca a MON810-es génmódosított kukorica fajták vetőmagjainak termesztésének, felhasználásának és forgalmazásának átmeneti tilalmát.További információ:Fidrich Róbert, programveztető, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel: 216-7297, mobil: (70)2-715-715

2006-09-18T12:04:00.000+02:00

Közel negyedmilliárd forint felajánlás az erdőkre 1 %-ból

Az APEH honlapján nyilvánosságra hozták a 2005. évi szja. un. második 1 %-ból összegyűlt felajánlások összegét. Eszerint az "Erdők közjóléti célú védelme és bővítése" c. 1445-ös tecnikai számra 216 millió forint gyűlt össze.
Mint ismeretes Báder László a Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért elnöke kezdeményezte a Költségvetési Törvény tervezésének időszakában, hogy a folytonos erdőborítás támogatására létesüljön egy külön felajánlási cím. A kezdeményezést több nagy hazai zöld szervezet is felvállalta. Így a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország, a WWF Magyarország, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport, a Hatvani Környezetvédő Egyesület és a Magyar Környezetgazdaságtani Központ. A kezdeményezést az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága támogatta, bár némileg módosult a jogcím elnevezése. A kezdeményezők valójában arra számítottak, hogy majd csak 2006 évi szja-ra vonatkozik az az új felajánlási lehetőség, ezért meglehetősen későn kezdődött valamiféle kampány. Így például az Erdészeti Lapok le se hozta ezt a lehetőséget.
Annál nagyobb öröm ez a közel negyedmilliárd forint, mert jól jelzi, hogy az állampolgárok fontosnak tartják az erdők ügyét és azt, hogy az erdők közcélú szolgáltatásainak biztosítására közpénzeket is kell fordítani. Jelenleg az erdőkre, lényegét tekintve, nem fordít közpénzt az ország. Az erdőgazdálkodók mindössze a saját befizetéseikből származó Erdőfenntartási Alapból részesülhetnek bizonyos támogatásban.
A mostani 216 millió elsősorban jelképes jelentőségű, hiszen ezt zöld civil szervezetek kezdeményezték és nagyrészt erdőgazdálkodók részesülhetnek majd belőle.
A kezdeményezők ígéretet kaptak az FVM illetékeseitől, hogy a pályázatok kiírásában és a pénz elosztásában részt vehetnek.

2006-09-14T15:33:00.000+02:00

Rügyecskék erdős sikersztorija

A Rügyecskék Alapítvány az első levelet a kistarcsai 8 hektáros fenyves erdő ügyében 2001-ben írta meg. Megkeresték az erdő szomszédságában lévő Kistarcsai Kórházat, hogy mi a terve az erdővel, mivel abban szemmel láthatóan túl sűrűn ültették a fákat (átlagosan egymástól 50 cm-re), amelyek így nem kapnak elegendő fényt és a gyors növekedés következtében megnyúlnak s amelyik nem bírja a versenyt kidől, esésében felfogja a többi fa, így nem tud elkorhadni, hogy halálában tápanyagával a földet gazdagítsa. A Kórház, a tulajdonos Pest Megyei Önkormányzathoz irányította az erdővédőket. Ott kiderült, hogy nem is tudtak arról hogy ők a tulajdonosok.Éveken át húzódott, hogy a tulajdonos jogszerűen erdőgazdálkodóvá váljon. Végül 2004-ben szerződést kötött a Rügyecskékkel, hogy a tisztítási munkálatokat elkezdjék. Csak a száraz fákat vehették ki, kézi fűrésszel dolgoztank, heti 2-3 napban, 2-3 önkéntessel. Lassan haladtak, de a munka nyomán a kiritkított területen elkezdett megerősödni a lombos újulat, amelyre végig nagyon vigyáztak. A következő évben az önkormányzat úgy döntött: szakemberre bízza a ritkítást. Idén nyáron megkezdődött az erdő gyérítése. Nem telt bele egy hét, a lakosság kétségbe esetten fordult Rügyecskékhez. Sokan kifogásolták, hogy az erős fákat kivágják, a vékonyakat otthagyják. Csak hab volt a tortán, hogy a munkákat gyakran hajnali ötkor kezdték, és hétvégeken még este 9-kor is zúgott a láncfűrész.Bár a munka szakmai felügyeletével megbízott erdész (Telegdy Pál) biztosította az aktivistákat arról, hogy hozzáértő csapat csinálja a ritkítást, a terepszemle után ennek ellenkezőjéről győzödött meg a Rügyecskék csapata. Szerintük a vastag fákat kellene meghagyni és a vékonyakat, szárazakat, görbéket kivágni, nem fordítva, ahogy történik. Jobban kellene vigyázni a lombhullató fákra, mert évek múlva azokkal vegyülve lesz az erdő hasonlatos a természetközeli állapothoz. Nem egyenes utakat kellene nyírni az amúgy is mértani ültetésű erdőbe, mert ez nem hogy lazítaná, de tovább erősíti a telepített erdő ismert, szabályos szerkezetét. A munkavezetőt, majd az Állami Erdészeti Szolgálat erdőfelügyelőjét is megpróbálták igazukról meggyőzni, de miután kiderült, hogy nem erdész a tiltakozók szakmája nem álltak velük többet szóba.
A júliusi helyszinelés után élesbe fordult az ügy. Fotók készültek és a Rügyecskék vezetője segítséget kért más szervezetektől. Így jutott el hozzánk a Kerekerdő Alapítványhoz is a segélykérő levél Ferjentsik Violától a Rügyecskék vezetőjétől. Nyilvánvaló volt, hogy olyan erdész szakemberre lenne szükségük, aki lojális a zöld ügy iránt s akit nem lehet lesöpörni két szóval. Megadtuk néhány olyan erdőmérnök ismerősünk elérhetőségét, akik a közelben élnek.
Ezek után a Rügyecskék megkeresték Gadó György Pál erdőmérnököt, aki szabadsága előtti utolsó napon kiment a helyszínre és másnap szakvélemyényt írt az ott látottakról, önkéntes munkával, költségtérítés nélkül. Az ő szakvéleményét elküldték az illetékeseknek.Válaszul kimentek a helyszínre a megyei elöljáróságok és az erdész, Telegdy Pál elmagyarázta nekik, hogy minden úgy jó, ahogy van. A Rügyecskéket nem hívták meg. Érdeklődésükre a megyénél arról tájákoztatták, őket, hogy mindent rendben találtak, de ha találnak még egy erdészt, aki szintén a leírt szakvéleményt képviseli, akkor ígérik, hogy tesznek valamit. A Kerekerdő Alapítvány által javasolt listából sikerült elérni Tímár Gábort, aki maga is az Állami Erdészeti Szolgálat kötelékében dolgozik és szintén ingyen és bérmentve kiment a helyszínre, mért és szakértett, majd a perdöntő szakvéleményt megfogalmazta. Újabb egyeztetések, helyszínelések.. Ekkora már Tímár Gábor szakvéleménye számokkal és mérésekkel bizonyította be, hogy az elvégzett ritkítás túlzott mértékű és nem az erdő érdekeit szolgálja és többszörösen meghaladja az üzemtervben előírt lehetőséget. Végül az Állami Erdészeti Szolgálat leállíttatta a munkákat és várhatón bírsággal sújtja a gazdálkodói jogokkal rendelkező Megyei Önkormányzatot. A szóban forgó erdőben tavaly télen egy élményösvényt kezdett el építeni, a Rügyecskék, amelyet a német Ökowerkkel együttműködésben jövő tavasszal szeretnének befejezni. Sajnos a szakszerűtlen munka már az erdő nagyobbik részét érintette, de az erkölcsi győzelem a Rügyecskéké. Grartulálunk hozzá. Részletek: www.rugyecskek.hu.

2006-09-12T10:48:00.000+02:00

A hétvégén tartotta tagcsoprti konferenciáját a Magyar Természetvédők Szövetsége Hajdúböszörményben

A Hajdúböszörményi Zöld Kör volt az idei házigazdája a Magyar Természetvédők Szövetsége szokásos évi tagcsoporti találkozójának. A Kerekerdő Alapítványt négyen képviseltük a több mint 100 fős rendezvényen.
A rendezvényt munkacsoport ülések plenáris előadások szekcióülések tarkították, de volt idő a beszélgetésekre, terepi programra és némi mulatozásra is. Szombaton volt a Zöld Kör 15 éves születésnapi bulija.
A találkozón nagy hangsúlyt kapott az intézményes természetvédelem jelenlegi aggasztó helyzete. Az előadások, hozzászólások elég szomorú képet festettek a jelenről és a jövőről.
Mintegy másfél évtizedig tartotta magát az a Nemzeti Park Igazgatóságokra épülő rendszer, mely korszakot dr. Tardy János neve fémjelzi. Az új korszak Haraszthy László személyéhez kötődik. Az ő regnálása idején éleződött ki végletekig az erdészek és a természetvédők közötti viszony. Az állami természetvédelem újabb és újabb kísérleteet tesz arra, hogy a védett állami erdők kezelését az erdészeti zrt-ktől nemzeti parkokhoz helyezze. Az igazgatóságok hatósági jogkörtől való megfosztása lényegében teljesen súlytalanná tette a korábbi igazgatóságokat. A közelmúltban megvalósított drasztikus létszámleépítés szétzilálta a szervezetet és a kilátásba helyezett további létszámcsökkentések teljesen elbizonytalanították a természetvédelmet hivatásszerűen gyakorló szakembereket. A jelenleg megmaradt szervezet további szeletelése úgy tűnik elkerülhetetlen. Egyes híresztelések szerint a természetvédelmi őrszolgálat leválasztása után már egy olyan szervezet marad csak mely szinte mindegy, hogy állami kézben van-e. Az jól látszik akár az EU politikájában is, hogy a versenyképesség fokozása a nagyarányú gazdasági fejlesztések úgy valósíthatók meg, ha akadálymentesítik a terepet az olyan korlátozó szervezetektől, mint a környezetvédelem és a természetvédelem. Magyarország ehhez jó alanyokat talált Persányi miniszterben és Haraszthy államtitkárban. Úgy tűnik tovább folytatódik a természetvédelem mélyrepülése.

Erdészeti és zöld szervezetek fogtak össze az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv véleményezése során

Nagy erővel zajlik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaihoz való hozzáférés érdekében készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv társadalmi vitája. Miközben jó magyar szokás szerint a kordé megkerülte a szamarat és a tavasszal már a részletes intézkedéscsomagok terveit véleményezhettük, maga a stratégia, ami az egésznek a keretét és a források "tengelyek" mentén való elosztását szabályozza mégcsak most került nyilvánosságra. Persze közben volt egy kormányváltás s bár a miniszter személye nem változott, az apparátusban jelentős átalakulások mentek végbe.
A társadalmi vita során különböző szakterületek szervezeteit kérték fel véleményezésre. Az FVM-ben rendezett erdészeti vita során kiderült, hogy ezúttal az erdészeti és a zöld szervezetek egyetértenek abban, hogy a stratégia jelen formájában elfogadhatatlan és felrúgja azokat a megállapodásokat, melyeket érdekvédelmi szervezetek a minisztériummal kötöttek. A tervezetben az erdők ügye nem a súlyának megfelelően szerepel, egyáltalán maga az erdő szó, vagy ezt magába foglaló kifejezés alig lelhető fel az anyagban. A kettes tengely, mely az erdők fenntartásával kapcsolatos témákat is tartalmaz sokkal kisebb kerettel szerepel. A prioitásként a tervezet az erdőtelepítést és az energiaültetványek létesítését jeleníti meg, miközben a korábbi egyeztetéseken mind az erdészeti, mind pedig a természetvédelmi oldal kinyilvánította, hogy ezek inkább alternatív mezőgazdasági terület hasznosítási témák és sokkal fontosabbak azok a területek, melyek a meglévő erdők fenntartására helyezik a hangsúlyt (pl.: erdő környezetvédelmi kifizetések). A tervezet szerint a Natura 2000 területekre se jutna pénz a közeljövőben. Példaértékű, hogy korábbi sérelmeiket félretéve, mind az erdészeti, mind pedig a zöld oldal egyet tudott érteni ezekben a kérdésekben.

Szombathely önkormányzata egyelőre nem csatlakozik a "GM mentes Magyarországot" akcióhoz

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Szakbizottsága egy héttel ezelőtt szeptember 4-én tárgyalta azt a beadványt, melyet a Kerekerdő Alapítvány nyújtott be a GM mentes Magyarországot akció szombathelyi kampánynapja után. A kora délutáni bizottsági ülésre a Kerekerdő Alapítvány is meghívást kapott.
Egy hét kellett hozzá, hogy némileg alábbhagyjon a dühítően értelmetlenül eltöltött délután és az arra való, teljesen hiábavaló felkészülés, miatt érzett felháborodásunk.
Az ülésre készülve a Magyar Természetvédők Szövetségétől megszereztük az akció hazai és nemzetközi adatait, a Reflex Egyesület kérésünkre megküldte azokat a szakanyagokat, melyek alapján a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egy évvel korábban már határozatban nyilvánította ki, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel küzd azért, hogy a régió GM mentes övezet legyen.
Májusnban a Szombathely MJV jegyzőjéhez nyújtottuk be a kérésünket, hogy, az önkormányzat tárgyalja meg a nemzetközi kezdeményezéshez való csatlakozás lehetőségét. Beküldtük az eredeti több mint 600 aláírást, számos a témával kapcsolatos háttéranyagot, nyilatkozattervezetet. A Hivatal Környezetvédelmi Irodája nyár derekán jelezte, hogy várhatóan az augusztusi közgyűlés elé kerül az ügy, de előtte a Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalja. Bár az augusztus csendben eltelt bizakodóak voltunk. A bizottsági ülésre bár csak két nappal előtte kaptuk meg a meghívót, nagyon készültünk. A Környezetvédelmi Bizottságból négyen voltak jelen. Közülük csak kettő képviselő. Korábbi beadványunkat szóban és írásban is kiegészítettük. Tájékoztattuk a bizottságot, hogy Európában 173 régió, illetve 4500 település nyilvánította ki, hogy nem szeretne szabad utat engedni a génmódosított termékeknek. Lengyelország Franciaország, illetve Olaszország szinte teljesen csatlakozott a kezdeményezéshez. Magyarországon egy korábbi kezdeményezés eredményeként a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régió is csatlakozott a kezdeményezéshez. A kampány során 12 helyszínen volt utcai akció az MTVSZ tagszervezetek szervezésében. (Ezek közül a Dunántúlon, csak Szombathelyen és Veszprémben.) Ennek eredményeként 5500 aláírás gyűlt össze, 53 települési önkormányzat és a 18 települést tömörítő Galga-menti Kistérség csatlakozott a GM-mentes mozgalomhoz. Olyan ismert települések is csatlakoztak, mint Várpalota, Esztergom, Hódmezővásárhely, Marcali, Karcag, Hajdúszoboszló, Csongrád, vagy Balatonszemes.
A bizottsági tagok, akiket személyesen is ismerünk, mind szükségét érezték, hogy reagáljanak. Ezekből lassan kiderült számunkra, hogy halvány lila fogalmuk sincs erről az egész dologról. Aztán mikor rákérdeztünk kiderült, hogy bizony ők mindössze egy pár mondatos előterjesztést kaptak a Hivataltól, úgyhogy sem az európai kampányról, sem az aláírásgyűjtésről, nem nagyon tudnak, csak amennyit a sajtó megírt. Beadványunkat nem látták, és mint kiderült azt sem nagyon tudják, hogy mi az hogy génmódosított növény, vagy termék, és főleg, hogy mi bajunk ezzel, mert tudomásuk szerint az EU-ban szabad ezeket termeszteni, meg különben is ennél fontosabb problémák is vannak, no meg az önkormányzatnak szerintük nem nagyon vannak eszközei ezen a téren. Szumma- szummárum ők információk hiányában nem tudnak erről dönteni, de forduljunk bizalommal majd a következő önkormányzathoz.
No comment!

2006-09-01T14:05:00.000+02:00

Közel félmillió forint 1 %-os felajánlás

Megérkezett az APEH értesítése, mely szerint a Kerekerdő Alapítvány számára 426 557 Ft felajánlás érkezett az adózó állampolgárok 2005. évi személyi jövedelemadójából. Ez ahhoz képest, hogy mi egy kicsi vidéki szervezet vagyunk elég jelentős összeg. Köszönjük mindazoknak akik megtiszteltek bennünket, hogy nekünk ajánlották fel ezt az összeget

GM mentes Magyarországot!

Mintegy félév után, úgy tűnik, végre napirendre tűzi a szombathelyi önkormányzat is azt a beadványt, melyet a Kerekerdő Alapítvány és a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország nyújtott be a tavasz folyamán. Mint ismeretes a Szövetség, tagszervezeteire építve, egy nemzetközi akció részeként, országos kampányt indított annak érdekében, hogy minél több önkormányzat nyilvánítsa ki, hogy génmanipulált termék mentes övezet kíván lenni. A szombathelyi kampánynapon 641 aláírás gyűlt össze. Az aláírók azt az akaratukat erősítették meg, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata is nyilvánítsa ki, hogy közigazgatási területén nem tartja kívánatosnak, hogy génmódosított termékeket termeljenek, forgalmazzanak illetve fogyasszanak. A város Környezetvédelmi Szakbizottsága hétfőn (szeptember 4-én) tárgyalja az Alapítvány beadványát. Az ülésre az Alapítvány képviselőjét is meghívták.

Mi lesz veled Madárbácsi?

Tegnap különleges vendége volt a Kerekerdő Alapítvány központjának. Barbácsi Zoltán látogatott el az Ökocellába. Személyének örültünk, az oknak, ami miatt érkezett már kevésbé. Madárbácsi (tisztelői gyakran így emlegetik) tanácsot kérni jött, mert az Őrségi Nemzeti Park igazgatója a központilag kezdeményezett leépítések keretében közel 30 éves természetvédelmi őri munka után elbocsátotta. Aki ezt a hírt hallotta és ismerte Zoltánt az joggal sóhajthat fel: "Ez már a vég!"
Barbácsi Zoltán az intézményes természetvédelem hajnalán még Budapestről költözött le az Őrségbe. Évtizedekig egy aprócska boronaházban élt s aki ismeri, tudja, hogy nála elhivatottabb, a madarakhoz jobban értő embert aligha találhatnánk. Ami adat manapság madarakról Vas megyére, azon belül is az Őrség a Rába-völgy területére létezik, az szinte mind az ő terepi megfigyeléseiből származik. Mint egykori kollégája és főnöke bizton állíthatom, hogy vele az utolsó olyan ember távozott az intézményes természetvédelemtől, aki konkrét területekre vonatkozóan is mindig képben volt. Erdőrészlet, vagy helyrajzi szám szinten is pontosan tudta, ott milyen erdő, milyen élőhely, ill. természeti érték van. A különböző hatósági tárgyalásokon nélkülözhetetlen volt a jelenléte, bár tudását, elhivatottságát sokan irigyelték, illetve nem nézték jó szemmel. Ő is tudja nem volt jó katona. Nem szuívesen hajtott végre olyan utasításokat, melyek értelmetlenek voltak, vagy kárt okoztak. Nem járt élen az adminisztrációban és a talpnyalásban, ezért tudása, érdemei ellenére sem juthatott feljebb a ranglétrán.
Hogy miért rugták ki? Sima egyszerű utálat, mondta valaki az ÖNP állományából. Kb egy éve az igazgató tudatosan gyűjtötte a bűnlajstromot. Ha nem volt pontos a havi adminisztrációval az óriási bűn volt, az nem sokat számított, hogy nélküle nem létezne Őrségi Nemzeti Park, nem létezne Natura 2000 es területlista, nem lennének madártani adatok a területekről. Madárbácsi ennek az ügynek szentelte az életét. Szabad idejében is ezzel foglalkozott. Preciz, szinte naprakész nyilvántartása volt a megye gólyáiról, ha más mód nem volt megóvásukra, fészkeket helyezett át, vagy javított meg saját kezüleg.
Furcsa a világ. Olyan ember aki pontosan oda ér az értekezletre, bőven akad, de aki éjt nappallá téve beveszi magát a vadonba, hogy egy-egy területről többet tudjunk, hogy egészségét sem kímélve minden lehetségest megtesz egy-egy faj, élőhely megóvásáért, olyan már egyre kevesebb.
Vajon mit kezd egy ilyen ember? Elmegy TESCO pénztárosnak?
Reméljük nem!

2006-08-31T11:52:00.000+02:00

Zöld szervezetek is bírálják a Környezetvédelmi Operatív Program tervezetét

Most zajlik az NFT II Környezeti OperatívProgramjának (KOP) a tervezése. A KOP-on belül megkezdődött aTermészetvédelmi prioritás intézkedéseinek is a kidolgozása. A dolog érdekessége, hogya tervezés lefolytatása és a "kassza" a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél (NFÜ) van, de a Természetvédelmi Hivatal most dolgozza ki az első változatot. Az anyag kiemelt fontosságú, hiszen ez határozza meg, hogy 2007-2013 között milyen pályázatok kerülnek kidolgozásra, pl. élőhelykezelés, erdei iskolák támogatása, stb., azoknak kik lehetnek a kedvezményezettjei. Az erdei iskolák eddig elég rosszul állnak, a jelenlegi verzióban csak azállami és önkormányzati tulajdonú iskolák pályázhatnak.
A Kerekerdő Alapítvány szakemberei pár hónapja már hozzájutottak egy anyaghoz, mely lényegében egy táblázatos összefoglalója volt a KOP természetvédelmi vonatkozásainak.Akkor az Alapítvány szakemberei csak érintőlegesen foglalkoztak vele. Az egyértelmű negatívum, hogy egyetlen egy téma sincs, ahol civil szervezet, gazdasági társaság, vállalkozó, de még önkormányzat sem nagyon szerepel a pályázati körben. Maximum a közalapítványok. Tehát a főbaj, hogy az állam magának akarja ezt a keretet, másrészt az akkori tervezetben az EMVA-val átfedő témák is voltak. Ami az egészet betetőzi,hogy olyan támogatandó feladatok is szerepelnek benne, melyek nem oda valók és az akkori tervezet egyáltalán nem rangsorol, nincsenek prioritások.Az erdei iskola témáját pedig teljesen szakszerűtlenül kezelte az akkori anyag.

2006-08-30T12:05:00.000+02:00

A kormány eladná a Költő utcai Jókai-villát[
(Forrás: greenfo/MTI)

A kormány el kívánja adni a Természetvédelmi Hivatal védett természeti területnek számító Költő utcai ingatlanát - értesült az MTI kormányzatiforrásokból. Az író istenhegyi villájának kertjében 1975 óta működik a TVH,amely megalapítása óta a magyar természetvédelem "fellegvára". A 3 hektáros terület és a hozzá tartozó épület nemzeti emlékhelynek számít,ugyanis a mintegy 1,2 milliárd forint értékű ingatlan egykor Jókai Mór tulajdona volt. A területet védettsége miatt nem lehet beépíteni. Az író istenhegyi villájának kertje egyben természetvédelmi bemutatóhely is, ahol évente több ezer gyermek fordul meg.A természetvédelmi oltalom miatt az ingatlan eladásához Persányi Miklóskörnyezetvédelmi és vízügyi miniszter hozzájárulása szükséges.R. Bakonyi Ágnes, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtófőnöke azMTI-vel annyit közölt, hogy egyelőre még nincs megegyezés az ingatlansorsáról.
A zöld szervezetek a hír hallatán már tiltakoznak, mert úgy látják, hogy ezzel ovább folytatódik a természetvédelem szétverése.

2006-08-30T12:00:00.000+02:00

Monitoring a Rábáért

A Rábaszövetség egy Interreg projekt keretében monitoring hálózat kiépítését tervezi a Rába teljes hazai szakaszán. Mivel úgy tűnik a Rába habzását okozó ausztriai ipari szennyezés nem szűnt meg, a Szövetség újra és egyre erőteljesebben hallatja hangját.
A tervezett projektben a Kerekerdő Alapítványt kérte fel a Szövetség elnöke a partneri szerepre, melyet a tavalyi sikeres PEA2 program alapozott meg.

2006-08-30T11:43:00.001+02:00

Leader program Gyöngyösfaluban, a négy őselem jegyében

A pedagógusoknak már megkezdődött az iskola. Van aki már júliusban is pályázatokon törte a fejét. A gyöngyösfalui általános iskola kereste meg a Kerekerdő Alapítványt azzal a céllal, hogy vállaljunk közreműködést abban a projektben, melyet az iskola a Leader Program szeretne finanszírozni. A tervezett környezeti nevelési program keretében zöld könyvtárat szeretnének létrehozni, tovább építenék a tanösvényüket, környezeti neveléssel kapcsolatos tanulmányok készülnek és egy nagyszabású, az egész iskolát megmozgató tábor "Napfény tábor" zárná a projektet.
Az alapítvány vállalta, hogy összeállítja a Zöld könyvtár könyvállományát és tevékenyen közreműködik a program lebonyolításában.

2006-08-30T10:55:00.000+02:00

Újra APADÓ KÚT

"Zöld fürkész" címmel környezeti nevelési programot indít a Pécsi Zöld Híd Alapítvány. Tél végén a pécsi Gyermekek Háza két munkatársa járt a Kerekerdő Alapítvány központjában. Tapasztalatszerző körútjuk során több szombathelyi környezeti neveléssel foglalkozó intézményt meglátogattak. Ebből az alkalomból és régi ismeretségünk okán jutottak el az Ökocellába. Mint kiderült, a "Természetről a természetben" c. könyvünkből már tájékozódtak az alapítvány munkájáról. Különösen az Apadó Kút c. program, a Mocorgó vetélkedő és a Pajta tábor keltette fel érdeklődésüket. Főként ezeknek a programoknak a részletei érdekelték őket.
Nem telt bele, csak néhány hónap és újra jelentkeztek, azzal a szándékkal, hogy az Apadó Kút-hoz hasonló, egész tanévet betöltő programot indítsanak, a mi tapasztalatainkra építve. A Zöld Híd Alapítvány adta be azt az NCA pályázatot, melyben a Kerekerdő Alapítvány partnerséget vállalt.
A pályázat nyert és indul a program.
Hétfőn (augusztus 28-án) már sor került az első tapasztalatcserére az Ökocellában. A program két szervezője Varga Ágnes és Berecz Ágnes apróra kikérdeztek minket a program részleteiról. Előkerültek ereklyeként őrzött régi dokumentumok, a "Zöldfülű"c. egykor volt újság megsárgult példányai.
Mint ismeretes a '90-es évek első felében létezett az Apadó Kút c. program. "Fogadd örökbe a természet egy darabkáját!" szólt a felhívás. Általános iskolák kisebb nagyobb csoportjai vettek részt a programban. A tanév során az örökbefogadott természeti objektum megismerésével foglalkoztak. A program gazdája a szombathelyi MMIK volt. Kezdeményezői és tevékeny közreműködői viszont azok az emberek, akik a Kerekerdő Alapítványt is létrehozták és működtetik, ezért talán jogosan kicsit saját gyermekünknk is tekintjük ezt a programot. Az Apadó Kút mintegy 3-4 évig létezett. Az első időkbn több mint 50 csapat nevezett be, aztán később 20-30 csapat maradt aktív. A programnak voltak gyerekkonferenciái, ahol a csapatok bemutathatták a végzett munkát. A "Zöldfülű" c gyermeklap illetve a "Nyitott szemmel a természetben" rendszeresen beszámolt a mozgalom eseményeiről. A legaktívabb csapatok jutalomtáborozáson vehettek részt Velemben. Később a program kibővült a szomszédolásokkal és a terepgyakorlatokkal. A csapatvezető pedagógusok így kipróbálhatták a projekt módszert, de volt olyan iskola, amely mint afféle integrált "tantárgyra", teljesen ráépítette az oktatását, a természetismeret, a matematika, a rajz, a magyar nyelv ismeretanyagát is.
Akkor Celldömölkről, Vasvárról Egyházashollósról és Hosszúperesztegről voltak a legaktívabb csapatok. Szombathelyről az oladi Simon István Általános Iskola s a Váci Mihály Általános Iskola volt a legaktívabb.
A program akkor, különböző személyi jellegű problémák miatt elhalt. Nagy öröm viszont, hogy új formában, más helyszínen újjáéled.

2006-08-28T16:11:00.000+02:00

Kerekerdő Alapítvány