A hétvégén tartotta tagcsoprti konferenciáját a Magyar Természetvédők Szövetsége Hajdúböszörményben

A Hajdúböszörményi Zöld Kör volt az idei házigazdája a Magyar Természetvédők Szövetsége szokásos évi tagcsoporti találkozójának. A Kerekerdő Alapítványt négyen képviseltük a több mint 100 fős rendezvényen.
A rendezvényt munkacsoport ülések plenáris előadások szekcióülések tarkították, de volt idő a beszélgetésekre, terepi programra és némi mulatozásra is. Szombaton volt a Zöld Kör 15 éves születésnapi bulija.
A találkozón nagy hangsúlyt kapott az intézményes természetvédelem jelenlegi aggasztó helyzete. Az előadások, hozzászólások elég szomorú képet festettek a jelenről és a jövőről.
Mintegy másfél évtizedig tartotta magát az a Nemzeti Park Igazgatóságokra épülő rendszer, mely korszakot dr. Tardy János neve fémjelzi. Az új korszak Haraszthy László személyéhez kötődik. Az ő regnálása idején éleződött ki végletekig az erdészek és a természetvédők közötti viszony. Az állami természetvédelem újabb és újabb kísérleteet tesz arra, hogy a védett állami erdők kezelését az erdészeti zrt-ktől nemzeti parkokhoz helyezze. Az igazgatóságok hatósági jogkörtől való megfosztása lényegében teljesen súlytalanná tette a korábbi igazgatóságokat. A közelmúltban megvalósított drasztikus létszámleépítés szétzilálta a szervezetet és a kilátásba helyezett további létszámcsökkentések teljesen elbizonytalanították a természetvédelmet hivatásszerűen gyakorló szakembereket. A jelenleg megmaradt szervezet további szeletelése úgy tűnik elkerülhetetlen. Egyes híresztelések szerint a természetvédelmi őrszolgálat leválasztása után már egy olyan szervezet marad csak mely szinte mindegy, hogy állami kézben van-e. Az jól látszik akár az EU politikájában is, hogy a versenyképesség fokozása a nagyarányú gazdasági fejlesztések úgy valósíthatók meg, ha akadálymentesítik a terepet az olyan korlátozó szervezetektől, mint a környezetvédelem és a természetvédelem. Magyarország ehhez jó alanyokat talált Persányi miniszterben és Haraszthy államtitkárban. Úgy tűnik tovább folytatódik a természetvédelem mélyrepülése.

Erdészeti és zöld szervezetek fogtak össze az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv véleményezése során

Nagy erővel zajlik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaihoz való hozzáférés érdekében készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv társadalmi vitája. Miközben jó magyar szokás szerint a kordé megkerülte a szamarat és a tavasszal már a részletes intézkedéscsomagok terveit véleményezhettük, maga a stratégia, ami az egésznek a keretét és a források "tengelyek" mentén való elosztását szabályozza mégcsak most került nyilvánosságra. Persze közben volt egy kormányváltás s bár a miniszter személye nem változott, az apparátusban jelentős átalakulások mentek végbe.
A társadalmi vita során különböző szakterületek szervezeteit kérték fel véleményezésre. Az FVM-ben rendezett erdészeti vita során kiderült, hogy ezúttal az erdészeti és a zöld szervezetek egyetértenek abban, hogy a stratégia jelen formájában elfogadhatatlan és felrúgja azokat a megállapodásokat, melyeket érdekvédelmi szervezetek a minisztériummal kötöttek. A tervezetben az erdők ügye nem a súlyának megfelelően szerepel, egyáltalán maga az erdő szó, vagy ezt magába foglaló kifejezés alig lelhető fel az anyagban. A kettes tengely, mely az erdők fenntartásával kapcsolatos témákat is tartalmaz sokkal kisebb kerettel szerepel. A prioitásként a tervezet az erdőtelepítést és az energiaültetványek létesítését jeleníti meg, miközben a korábbi egyeztetéseken mind az erdészeti, mind pedig a természetvédelmi oldal kinyilvánította, hogy ezek inkább alternatív mezőgazdasági terület hasznosítási témák és sokkal fontosabbak azok a területek, melyek a meglévő erdők fenntartására helyezik a hangsúlyt (pl.: erdő környezetvédelmi kifizetések). A tervezet szerint a Natura 2000 területekre se jutna pénz a közeljövőben. Példaértékű, hogy korábbi sérelmeiket félretéve, mind az erdészeti, mind pedig a zöld oldal egyet tudott érteni ezekben a kérdésekben.


Szombathely önkormányzata egyelőre nem csatlakozik a "GM mentes Magyarországot" akcióhoz

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Szakbizottsága egy héttel ezelőtt szeptember 4-én tárgyalta azt a beadványt, melyet a Kerekerdő Alapítvány nyújtott be a GM mentes Magyarországot akció szombathelyi kampánynapja után. A kora délutáni bizottsági ülésre a Kerekerdő Alapítvány is meghívást kapott.
Egy hét kellett hozzá, hogy némileg alábbhagyjon a dühítően értelmetlenül eltöltött délután és az arra való, teljesen hiábavaló felkészülés, miatt érzett felháborodásunk.
Az ülésre készülve a Magyar Természetvédők Szövetségétől megszereztük az akció hazai és nemzetközi adatait, a Reflex Egyesület kérésünkre megküldte azokat a szakanyagokat, melyek alapján a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egy évvel korábban már határozatban nyilvánította ki, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel küzd azért, hogy a régió GM mentes övezet legyen.
Májusnban a Szombathely MJV jegyzőjéhez nyújtottuk be a kérésünket, hogy, az önkormányzat tárgyalja meg a nemzetközi kezdeményezéshez való csatlakozás lehetőségét. Beküldtük az eredeti több mint 600 aláírást, számos a témával kapcsolatos háttéranyagot, nyilatkozattervezetet. A Hivatal Környezetvédelmi Irodája nyár derekán jelezte, hogy várhatóan az augusztusi közgyűlés elé kerül az ügy, de előtte a Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalja. Bár az augusztus csendben eltelt bizakodóak voltunk. A bizottsági ülésre bár csak két nappal előtte kaptuk meg a meghívót, nagyon készültünk. A Környezetvédelmi Bizottságból négyen voltak jelen. Közülük csak kettő képviselő. Korábbi beadványunkat szóban és írásban is kiegészítettük. Tájékoztattuk a bizottságot, hogy Európában 173 régió, illetve 4500 település nyilvánította ki, hogy nem szeretne szabad utat engedni a génmódosított termékeknek. Lengyelország Franciaország, illetve Olaszország szinte teljesen csatlakozott a kezdeményezéshez. Magyarországon egy korábbi kezdeményezés eredményeként a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régió is csatlakozott a kezdeményezéshez. A kampány során 12 helyszínen volt utcai akció az MTVSZ tagszervezetek szervezésében. (Ezek közül a Dunántúlon, csak Szombathelyen és Veszprémben.) Ennek eredményeként 5500 aláírás gyűlt össze, 53 települési önkormányzat és a 18 települést tömörítő Galga-menti Kistérség csatlakozott a GM-mentes mozgalomhoz. Olyan ismert települések is csatlakoztak, mint Várpalota, Esztergom, Hódmezővásárhely, Marcali, Karcag, Hajdúszoboszló, Csongrád, vagy Balatonszemes.
A bizottsági tagok, akiket személyesen is ismerünk, mind szükségét érezték, hogy reagáljanak. Ezekből lassan kiderült számunkra, hogy halvány lila fogalmuk sincs erről az egész dologról. Aztán mikor rákérdeztünk kiderült, hogy bizony ők mindössze egy pár mondatos előterjesztést kaptak a Hivataltól, úgyhogy sem az európai kampányról, sem az aláírásgyűjtésről, nem nagyon tudnak, csak amennyit a sajtó megírt. Beadványunkat nem látták, és mint kiderült azt sem nagyon tudják, hogy mi az hogy génmódosított növény, vagy termék, és főleg, hogy mi bajunk ezzel, mert tudomásuk szerint az EU-ban szabad ezeket termeszteni, meg különben is ennél fontosabb problémák is vannak, no meg az önkormányzatnak szerintük nem nagyon vannak eszközei ezen a téren. Szumma- szummárum ők információk hiányában nem tudnak erről dönteni, de forduljunk bizalommal majd a következő önkormányzathoz.
No comment!