Kerekerdő Alapítvány

Thursday, February 22, 2007

Veszprém is génmódosítás-mentes övezet lett
Veszprém, 2007. február 22.:

A veszprémi képviselőtestület elfogadta az előterjesztést, miszerint Veszprém megyei jogú város önkormányzata eszközeivel támogatja Veszprém város génmódosítás-mentes övezetté való válását.Veszprém megyei jogú város közgyűlése a mai nap során támogatta a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetségének azon kezdeményezését, miszerint Veszprém csatlakozzon a génmódosítás-mentes övezetekhez.A kezdeményező szervezetek üdvözlik a városatyák döntését, miszerint Veszprém megyei jogú város önkormányzata- génmódosítás-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások kialakításában (pl. iskolai étkeztetés), - segíti a génmódosított növényeket nem használó mezőgazdasági gyakorlat elterjedését - figyelemmel kíséri a génmódosított növények hatósági engedélyeztetését, rendeletileg korlátozza a génmódosított növények termesztését a helyi védettséget élvező területek körzetében.
Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke elmondta: „Nagy jelentőségű döntés született, mellyel veszprémi önkormányzat óvatosságra inti lakóit, földművelőit a génmódosított növényekkel kapcsolatban.” A tervezett tevékenységek megvalósításába a Veszprém megyei jogú város önkormányzata bevonja a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesületet és annak szakértőit is - szerepel a határozatban.
„Az Országgyűlés és az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek döntését követően nagyon jó hír, hogy a veszprémi önkormányzat konkrét tevékenységekkel kívánja elérni a génmódosítással kapcsolatos kellő elővigyázatosságot. A mai döntéssel Veszprém lett a hatvanhatodik génmódosítás-mentes település hazánkban.” – fűzte hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa.

A Kerekerdő Alapítvány tavaly májusban egy egész napos aláírásgyűjtő akció keretében szintén kezdeményezte, hogy Szombathely Önkormányzata is deklarálja csatlakozási szándékát azon településekhez és régiókhoz, melyek génmanipulált termék mentes övezetté kívánják magukat nyilvánítani.

Az előző önkormányzat illetékes (kv-i) bizottsága szeptemberben tárgyalta a beadványt, de a következő testületre testálta a döntést. Az új testület összevont bizottsága is tárgyalta a beadványt, de nem jutottak előbbre. Meglehetős értetlenség fogadta a kezdeményezést. Ez annál is inkább érdekes, mert a Nyugat-dunántúli regionális Fejlesztési Tanács több független szakértő bevonása után már több mint egy éve kinyilvánította a GM mentes európai régiókhoz való csatlakozási szándékát.

Gyöngyössy Péter

Tuesday, February 13, 2007

Zöld reinkarnáció

Pécsen újjáéledt az "Apadó kút" , "Zöld fürkész" címmel. Mielőtt a tisztelt olvasó egerével a "bezárás" gombra suhanna, ennyi vészjósló "zöldség" olvasása után, megnyugtatjuk, hogy két környezeti nevelési programról van szó.
A pécsi Szivárvány Gyermekház és a Zöld Híd Alapítvány munkatársai az elmúlt év telén jártak Szombathelyen a Kerekerdő Alapítványnál. Látogatásuk oka tapasztalatgyűjtés, tapasztalatcsere volt. A közel 20 évnyi, egykor volt program, ötlet, tapasztalat bemutatása a jelek szerint nem volt eredménytelen. Hamarosan megérett a pécsiekben az elhatározás, hogy megpróbálnak az Apadó kút c. programhoz hasonló egész éves programot indítani. Mint ismeretes az Apadó kút ("Egy mozgalom a természetért") a kilencvenes évek elején, még a Kerekerdő Alapítvány létrejötte előtt működött. A program gazdája a szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ volt. A program ötlete illetve a lebonyolító stáb viszont a Kerekerdő Alapítványhoz kapcsolja ezt a mintegy három éven át működött programot. Az Apadó kút lényege az volt, hogy olyan iskolai osztályokat csoportokat próbáltunk verbúválni akik "örökbe fogadják" a természet egy darabkáját és a tanév során a kiküldött feladatok, javasolt módszerek segítségével törekednek a megismerésére. A végzett munkáról a csapatok kis konferenciákon számolhattak be. A legkitartóbbak, legügyesebbek ingyenes táborozási lehetőséget nyerhettek. A programra, mint afféle projektre, akár az iskolai tananyag jelentős része felfűzhető volt. Erre akkor a legjobb példa a Váci Mihály általános iskola egyik osztálya volt ahol a program afféle integrált tantárgyként működött. A Csónakázó-tó szigete volt a csapat titkos területe. A gyerekek (a Szigetlakók) sokféle dolgot mértek, megfigyeltek, vizsgáltak. Munkájukat dokumentálták, ábrázolták. Térképet rajzoltak, növényeket állatokat határoztak. Készítettek riportot és verset írtak, és vizsgáltak bagolyköpetet. Gyűjteményeket állítottak össze és magvakat csíráztattak és ültettek és odútelepet építettek A vasi programra kezdetben ötvennél is több csapat nevezett be, végül közel harmincan ki is tartottak.
A pécsi Zöld fürkész program e tanévben indult a Kerekerdő Alapítvány által kiadott "Természetről a természetben" c könyvben az Apadó kút"-ról írt fejezet szerint. A szervezők a szombathelyi tapasztalatokra építve sok új ötlettel is gazdagították az eredeti programot. Pécs környékéről 16 csapat nevezett és közülük csak néhány maradt távol a január 24-én megtartott első konferenciáról. A szervezők jól átgondolt tematikát dolgoztak ki, a feladatok végrehajtásához munkafüzetet készítettek és nagyon ötletes mindenre kiterjedő értékelési rendszert dolgoztak ki. A zsűrizésben a Kerekerdő Alapítvány elnöke is részt vett. Érdekes volt megtapasztalni, hogy kicsit új formában, hogyan valósul meg Pécsen az a program mely több mint tíz éve Vas megyében működött. A konferencia legjobb része csakúgy mint Szombathelyen a gyerekek által kipakolt térképek tablók, gyűjtemények színes kavalkádja volt. A kissé oratóroikus, enyhén merev bemutató előadások izgalmait a szervezők játékos foglalkozásokkal próbálták oldani.

Wednesday, February 07, 2007

Itt még a fának is füle van!

A címben szereplő gyermekbölcsesség a Kerekerdő Alapítvány által szervezett "Téli erdei iskolai hétvégén" hangzott el a Pénzesgyőr közelében fekvő Szömölke-patak völgyében. Természetesen a júdásfül gomba megismertetése után csusszant ki valamelyik "gazfickó" száján az elmés megállapítás. Bár a tavaly, oly nagy élvezettel kóstolgatott téli fagy, hó és zúzmara mindent beborató fehérsége elmaradt, cserébe a gyerekek minden jellegzetes területnek adtak valamilyen nevet. Miután az elaknásított területen (tehénlepényekkel teli legelő) tújutottunk, következtek a dagonyázó óriások (zsombékos, ahol a zsombékok messziről óriási hajas kobakoknak látszottak ), majd a vakondtúrásos rét következett, végül az erdő, ahol a fának is füle volt.
A Pangea Egyesület háza tavaly jól bevált az erdei iskolai hétvége helyszínéül. Bár a patak most nem volt befagyva, helyette üdezöld mohákkal borított fehér sziklákban gyönyörködhettünk. Idén kicsit korábban január utolsó előtti hétvégéjén indult erdei iskolázni a kis csapat. Összesen 29 főnyi különítmény vállalta hogy hosszú vonatozás, majd némi buszozás után végre bakonyi levegőt szívhasson.
Ismét három kiscsoportos foglalkozáson bővíthették természetről szerzett ismereteiket a résztvevők. A növényismereti foglalkozáson, ezúttal a fák bokrok alakjára, a rügyekre és a fakéregre, illetve a lágyszárúak téli maradványaira figyeltünk. Míg a botanászok "rügyeztek", a madarászok a felröppenő madárseregeket tanulmányozták. A harmadik csapat pedig az erdei vadak nyomai után kutatott.
Vasárnap ismét volt egy nagyobb túra, de okulva a tavalyi tapasztalatokból ezúttal nem tévedtünk el. Cserébe egy kis napozásra is jutott idő.

Gyöngyössy Péter