Kerekerdő Alapítvány

Tuesday, October 31, 2006

Madártani szenzáció a Vas-hegyen

Kelemen Tibor a Kerekerdő Alapítvány kuratóriumának tagja, erdei iskolák és nyári táborok madarász foglalkozásainak vezetője különleges észlelésről számolt be az elmúlt héten. A Felsőcsatári szőlőhegyen, hétvági házuk közelében uhu pár jelenlétét tapasztalta. Sikerült a madarakat megfigyelni és hangjukat is rendszeresen hallotta hajnalban és alkonyatkor.
Az uhu (Bubo bubo) Bubó doktor névadója legnagyobb méretű bagolyfajunk. Magyarországon nagyon ritka, fokozottan védett madár. Ritka észlelése szenzációnak számít még a természetvédők körében is. Térségünkben sokáig úgy tudtuk, hogy csak a Kőszegi-hegység ausztriai oldalán fordul elő.
Az egymásnak felelgető uhu pár jelenléte ígéretes, hiszen hamarosan közeledik e ritka földön fészkelő madár költési időszaka. E csúcsragadozó megjelenése a Vas-hegyen jelzésértékű, mely jól jelzi, hogy a Pinkát helyenként meredek sziklafalakkal, szurdokerdőkkel kísérő hegy egyre jobb természetességi állapotba kerül.
A kérdés már csak az, hogy a Vas-hegy-csoport magyar vagy ausztriai oldalán talál magának alkalmas, zavarástól mentes fészkelőhelyet.

Megszűnhet az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság

Megbízható forrásból származó információk szerint a környezetvédelmi szaktárca a létszámleépítések mellett, újabb átszervezésre készül. Úgy tűnik a hatósági jogkör áthelyezése után, csonkává vált nemzeti park igazgatóságok száma is csökkenni fog. A tervek szerint megszüntetik az önálló Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. Az illetékességi terület északi fele a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósághoz, déli része a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik majd.
A hír hatására zöld szervezetek egy csoportja levéllel fordult a zöld tárca vezetőihez, melyben kifogásolják, hogy a tárca rendszeresen így most is elmulasztja az érintettek tájékoztatását, a szakmai szervezetek véleményének kikérését. A civil szervezetek nem látják indokoltnak az ÖNPI megszüntetését, annál is inkább mert a, mintegy ötven apró települést magába foglaló területen a természetvédelem a helyi társadalom jelentős részét közvetlenül érinti.
Mint ismeretes az Őrségi Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká fejlesztése civil kezdeményezésre indult, amit elsősorban a tudományos körök nyomására az illetékes tárca is felvállalt. A helyi lakosság félelmeit, ellenérzéseit azzal az indokkal sikerült lecsillapítani, hogy a térségbe települő önálló igazgatóság lehetővé teszi a helyi ügyek helyben való intézését és az új szellemi központ jelentős segítséget nyújthat majd a lakosság életéhez.
A jelek szerint, a négy éve jelentős költségvetési forrásból létrehozott új intézmény hamarosan megszűnik, mely újabb dicső állomása lesz az állami természetvédelem évek óta tartó mélyrepülésének.

Sajtóközlemény: Greenpeace - MTVSZ - Vedegylet 2006. október 27.

Pofon az aranybánya cégnek
Még nem engedélyezhetik a verespataki aranybányát!Budapest,

Magyar és román civil szervezetek nyomásának hatására, a gyulafehérvári környezetvédelmi hatóság közzé tett egy határozatot, amely lényegesen megváltoztatja a verespataki aranybánya engedélyezési folyamatát.A héten kiadott sajtóközleményében a román hatóság jelezte, hogy kötelezi a beruházó kanadai céget az érintett bányaterület területrendezési terve stratégiai környezeti vizsgálatának elvégzésére, amit mindeddig megpróbált elkerülni a bányacég. A folyamatba kötelesek lesznek bevonni a környező érintett országokat is, ami újabb lakossági fórumokat is jelenthet.
2006. szeptember 20-án román környezetvédelmi hatóságok úgy döntöttek, jóváhagyják az RMGC kérelmére Verespatak területrendezési terveit anélkül, hogy a cég elvégezte volna az ilyenkor európai jogszabályok által előírt stratégiai környezeti vizsgálatot (Strategic Environmental Assessment, SEA). A SEA irányelv Romániában már 2004. decembere óta érvényben van, így a román hatóságok döntése egyértelműen megsértette ezt az irányelvet.
Szeptember végén 17 romániai civil szervezet, valamint a Greenpeace, a Védegylet és a Magyar Természetvédők Szövetsége is levélben követelte a román, magyar és európai uniós hatóságoktól, hogy vonják vissza az uniós jogszabályba ütköző döntést, amely az egyik fontos engedély az aranybánya megnyitásához. A területrendezési engedélyek visszavonása, és a stratégia környezeti vizsgálatra kötelezés legkevesebb egy évvel halaszthatja el az aranybánya engedélyezési folyamatát. Ez óriási pluszköltségeket jelent a cég számára, valamint egyértelművé teszi, hogy megbukott a kanadai cég azon reménye, miszerint az aranybánya projektet Románia Uniós csatlakozása előtt engedélyeztethetik. A stratégiai környezeti vizsgálat legalább ugyanolyan hosszú és bonyolult folyamat, mint az aranybánya 2004 decemberében elindított hatásvizsgálati eljárása, amelynek keretében lakossági fórumokat tartottak augusztus végén Magyarországon is. Amíg az RMGC el nem végzi ezt a vizsgálatot, nem kaphatja meg a környezeti engedélyt az arany kitermeléséhez.
„Ez az eset is bizonyíték arra, hogy az Európai Unió és Magyarország igenis képes hatást gyakorolni a román eseményekre, így megakadályozhatók a háttérben zajló illegális tevékenységek a bánya engedélyezésével kapcsolatban .-mutatott rá Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a román hatóságok a jelek szerint ha lassan is, de közelítik az engedélyezési eljárást az Unió kívánalmaihoz. Ez biztató jel a későbbi döntések tekintetében is” – mondta Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője.„Fontos megjegyezni, hogy ezzel a döntéssel Verespatak és Magyarország is időt nyert, újabb esélyt kapott, s a stratégiai környezeti vizsgálattal újabb, nem várt akadályok elé állíthatjuk a beruházót. Már a cég által benyújtott környezeti hatástanulmány alapján sem volna szabad megadni a környezetvédelmi engedélyt, de a stratégiai hatásvizsgálat további lehetőséget biztosít a beruházás megakadályozására” – tette hozzá Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Monday, October 30, 2006

Európai Madármegfigyelő Napok és Erdei Iskolai hétvége Felsőcsatáron

Mintegy 5000 madárbarát 204 helyszínen 174 faj közel 400ezer példányát figyelte meg Magyarországon az október 7-8-ára meghirdetett Európai Madármegfigyelő Napok keretében. Litvánia után nálunk figyelték meg a legtöbb madarat, a résztvevők számában pedig csak Spanyolország előzött meg minket.
Leggyakrabban seregélyt, tőkés récét, és dankasirályt láttak, de előfordult néhány igazi különlegesség is, mint a pusztai ölyv, és a pehelyréce. A madármegfigyelő akciót minden év október első hétvégéjére - amikor a kontinensen már javában zajlik az őszi madárvonulás -, szervezi a BirdLife International, itthon pedig hazai partnere, a Magyar Madártani Egyesület.
Megyénkben is 7 helyszínen folyt a megfigyelés, köztük Felsőcsatáron, a Kerekerdő Alapítvány őszi Erdei Iskolai hétvégéjének madarász foglalkozásain is. A Vas-hegy és a Pinka-szurdok körzetében az iskolások 25 madárfaj több, mint 300 egyedét jegyezték fel, közülük legnagyobb egyedszámban a seregély képviseltette magát. Különlegességként itt a sárgafejű királykát, a hollót és a fekete harkályt említhetjük meg.
Péntektől - vasárnapig azonban más érdekességek is előkerültek – a madarak kétségkívül meghatározó szerepe mellett -, mint a különböző fa és cserjefajok jellemző őszi lombszíneződése és termésérése, valamint a környéken található gombafajokkal való ismerkedés. Természetesen a Pinka-folyó és a vaskori halomsírok meglátogatása sem maradhatott ki a programból. Mindezekre kisebb-nagyobb túrák keretében került sor, ahol a környék különleges geológiájáról, növénytársulásairól, jellegzetes tájhasználatáról is hallhattak a gyerekek. Esténként diavetítés, rejtvényfejtés volt a program, a reggel pedig Ida néni féle lekváros kenyérrel indultJ
A rövid, de tömör hétvégét lezáró körséta során a csapat, bizony az erdőben található szemetet is begyűjtötte.
Végezetül az ügyesek – a rejtvényfejtéssel, erdei képek készítésével gyűjtött pacák beváltásával – az élmények mellett még hasznos természetismereti könyvekkel, kiadványokkal, ismeretterjesztő plakátokkal térhetett haza.

Thursday, October 26, 2006

Állásfoglalás a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer tervezett II-es üteméről

Tervezet

A Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum a régióban működő környezet- és természetvédelmi szervezetek konzultatív hálózata. Működésünk során a régió ún. nagyprojektjeit is véleményeztük és véleményezzük környezeti fenntarthatóság szempontjából. Ilyen módon került látókörünkbe a Kis-Balaton “Vízvédelmi” Rendszer II. üteme, mint a KVVM kiemelt nagyprojektje. A projektet teljes mélységében nem ismerjük, hiszen információnk szerint jelenleg is folynak szakmai viták róla, de ismereteink jelenlegi szintjén is képesek vagyunk véleményt formálni a témáról.
A projekt a Kis-Balaton II. ütem jelentős, akár 1 m-es elárasztással szándékozik a Balaton vízminőségét javítani. A tó vízminősége egy fontos környezetvédelmi szempont, melyet mi is támogatunk, de úgy véljük, hogy egy környezetvédelmi célt nem lehet, nem szabad a természeti értékek veszélyeztetésével, sőt pusztításával elérni. Márpedig itt erről van szó, ugyanis a Kis-Balaton II. üteme (vagy másként a “régi” Kis-Balaton) ma, illetve a már ma is tapasztalható elárasztás előtt egy hatalmas mocsár- és lápvilág volt, amely az ilyen mértékű állandó vizű elárasztással megszűnne, hiszen fél vagy 1 m magas vízborítást a jelenlegi élőhelyek: magas sásosok, zsombékosok, rekettye füzesek nem bírnak ki, az eredeti vegetáció elpusztul az árasztás következtében. Ezt nem ellensúlyozza az sem, hogy helyükön összefüggő nyílt víz és újabb értékes pl. madár-élőhelyek alakulnak ki. A természeti értékek, természeti területek nem csereszabatosak, egyik megszűntetése nem törvényesíthető egy másik létesítésével!
Az állatvilág egyes részeire nézve az árasztás szintén kockázatos, pl. tudományos halkutatóktól származó információ szerint a Kis-Balaton már korábban elárasztott területein az árasztás előtt élő fokozottan védett lápi póc az árasztás következtében kipusztult, és vélhetően ez fog bekövetkezni a II. ütemen is.
A következő tényeket tartjuk fontosnak hangsúlyozni:
1. A Kis-Balaton mindkét üteme ma is fokozottan védett terület. Mint ilyen a természetvédelmi törvény értelmében elsőlegesen természetvédelmi célokat kell szolgálnia.
2. A Kis- Balaton nemzetközi egyezmény alá tartozó ún. Ramsari Terület.
3. A Kis- Balaton Közép-Európa egyik legnagyobb megmaradt összefüggő zsombékos-sásos lápi élőhelye, NATURA 2000 terület.
4. A Kis-Balatonról a közelmúltban készült teljes területet lefedő vegetációtérkép, amely az élőhelyeket ábrázolja, melyből jól kikövetkeztethető, hogy egy mozaikos, sokféle mocsári- és lápi élőhelytípust tartalmazó komplexum.
5. A jelenlegi vízvédelmi rendszer víztisztító hatását megítélni nem tisztünk, de információink szerint vegyes eredményt mutat, bizonyos előre tervezett tisztító hatásai legalábbis megkérdőjelezhetők.

Mindezek összefoglalásaként a következőt szeretnénk kinyilvánítani:
1. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy környezetvédelmi vagy konkrétan vízminőség javító célú beruházással fokozottan védett természeti területet és fokozottan védett fajt vagy fajokat veszélyeztessenek.
2. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ilyen hatalmas területen kísérletezzenek, hiszen a beavatkozás végleges eredményét, és hatásait előre nem lehet megmondani, így az kísérletnek tekinthető.
3. Mivel a vízminőség javító hatás is bizonytalan, nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy nem biztos eredményt adó projektre ilyen nagy összeget költsenek.

Mivel a Balaton vízminőségének javítása általunk is kiemelt cél, ezért javasoljuk, hogy ne ezt a szó szerint és átvitt értelemben is csővégi megoldást válasszák, hanem hasonló nagyságrendű forrásokat a vízszennyeződés megelőzésére és a valódi szennyezőforrások megszűntetésére fordítsák.
Mivel a Zala vízgyűjtőjében pontszerű és diffúz szennyeződésről egyaránt szó van, ezért a következőket javasoljuk:
- A pontszerű szennyezőforrások felderítése, állandó biológiai és kémiai monitoring rendszer kiépítése végig a Zala mentén. A szennyezőforrások felszámolása, szükség szerinti tisztítóművek létesítése, azok hatékonyságának növelése.
- A diffúz szennyeződések általában a Zala völgyben, és a környező dombvidéken lévő intenzív mezőgazdasági használatból (szántók) erednek. A szennyezés megszűntetésüének legcélszerűbb módja, ha a vízgyűjtőn, vagy legalább annak egy szűkebb, közvetlenül a folyó mentén lévő részén a területhasználatot, mezőgazdálkodást extenzív használatra állítják át. Ez a folyó menti területek (pl. 1 km széles sávban): az intenzív szántók gyepesítésével (ez legtöbbször a korábban itt lévő feltört gyepek helyreállítását jelenti), a meglévő gyepek vegyszer- és műtrágyamentes művelésével, a dombvidéki, meredek szántók őshonos fafajú erdősítésével lehetséges. Erre a korábbi Agrár-Környezetvédelmi Program lehetőséget adott, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen mélyen az országos átlag alatt maradt a pályázási kedv. Mivel azonban ez a vízminőségvédelem és természetvédelmi cél csak ezen tevékenységek megvalósulásával érhető el, elé kell menni a problémának, és az itteni földtulajdonosok, gazdák számára segítséget kell adni. Javasoljuk, hogy ez az övezet külön nevesített támogatást kapjon a Balaton vízminőségének javítására tervezett forrásból egy ilyen léptékű és jellegű Kis-Balaton projekt erőltetése helyett.
Javaslatunkat minden elérhető fórumhoz eljuttatjuk, és kérjük támogatásukat, hogy egy értelmetlen és eredményeiben bizonytalan beruházás helyett egy valóban hatékony fejlesztés jöhessen létre.
Tisztelettel kérjük javaslatunk beépítését a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programba, és más kapcsolódó anyagokba.
2006. október
Az állásfoglalást készítette a A Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Környezeti Szakértői Műhelye

Az állásfoglaláshoz a Kerekerdő Alapítvány is csatlakozott.

Friday, October 06, 2006

Állatok Világnapja
Október 3-án, verőfényes őszi napsütésben ismét gyerekzsivaj töltötte be a Múzeumfalu utcáit, udvarait Szombathelyen. Körülbelül 4-500 óvodás és iskolás vett részt a Kerekerdő Alapítvány által meghirdetett, Állatok Világnapja alkalmából tartott foglalkozásokon.
Régóta kialakult hagyomány, hogy az Alapítvány az Állatok Világnapját nem csak Szent Ferenchez, hanem Szent Mihályhoz is köti, ennek megfelelően a gyerekek mintegy tíz különböző helyszínen háziállatokkal (házilúd, pulyka, házinyúl, mangalica, rackajuh, kecske, szarvasmarha) a velük kapcsolatos ősi mesterségekkel, természetes anyagokkal, népi hangszerekkel ismerkedhettek és saját maguk által készített kis állatfigurával, élményekkel gazdagodva térhettek haza.
Új, vicces – s ezen foglalkozások szükségességét igazolandó – történetek is születtek, közülük az egyik:
- Na, gyerekek, mit gondoltok, milyen állat ez itt? – kérdezte az osztályt a csoportvezető, a kecske mellett állva.
- Antilop! – válaszolta harsányan az egyik gyerek...


Megjelent a Kerekerdő Alapítvány új éves programajánlója
Megjelent a Kerekerdő Alapítvány új éves programajánlója a 2006/2007-es TARSÓKA.
A szervezet rendezvényei – profiljának megfelelően -, a környezettudatos életmód kialakításához és szűkebb – tágabb környezetünk természeti, kulturális értékeinek megismeréséhez nyújtanak lehetőséget kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Főként óvodás- és iskoláscsoportokat várnak rendhagyó természetismereti órákra a Kámoni Arborétumba “Ökosuli”, illetve érdekes foglalkozásokra, mint a “Kukalógia” – hulladékproblémákkal foglalkozó sorozat; a “Zöld-Őr-Szem” – energiafelhasználással kapcsolatos környezetvédelmi foglalkozás-sorozat; vagy a “Kamratanoda” – környezetbarát életmóddal kapcsolatos előadás- és foglalkozássorozat.
Évszakonként erdei iskolai hétvégék kerülnek megrendezésre – Ősszel a Vas-hegyen, Pinka-mentén; Télen a Magas – Bakonyban; Kora tavasszal a Rába-mentén; Késő tavasszal az Őrségben -, ahol kiscsoportos terepi foglalkozások (madarászat, botanika, gomba-, rovar-, hüllő-, kétéltű-, kőzetismeret) keretében, valamint játékos vetélkedők, rejtvények segítségével inkább a nagyobb iskolások ismerkedhetnek természeti környezetükkel.
Mindezek mellett, a tanévet végigkísérő “Portyák a múltba” című, Vas megye múltjáról és jelenéről szóló levelezős történelmi vetélkedő újabb sorozata indul a játékos kedvű gyermekek számára.
Nyáron, egy hónapon át a Vasi Múzeumfalu az Alapítvány napközis táborának, a “Pajtatábornak” ad helyet, a vasi növény- és állatvilág iránt mélyebben érdeklődők pedig egyhetes természetismereti táborok, mint a “Süni tábor” a Vas-hegyen, vagy a szőcei “Szénagyűjtő tábor” közül választhatnak.
Elsősorban a felnőtteknek szólnak az Alapítvány esti rendezvényei. A “Kerek világ kicsiben” és a “Maroknyi Magyarország” című esteken egy-egy nemzet, illetve hazánk tájainak természeti értékeiről, kulturális és gasztronómiai remekeiről hallhatnak és láthatnak zenei, táncos és más műfajokkal átszőtt előadásokat, bemutatókat az érdeklődők, és élhetik meg az adott térség hangulatát, színeit, ízeit, ritmusait.
Egy-egy szín jegyében kerülnek megrendezésre a “Szivárványos esték”, amelyek témája már szorosabban kapcsolódik a környezetügyhöz. A sorozat következő láncszeme a kékhez, a vízhez kötődik.
Szintén felnőtteknek szól a “Nagyanyáink nyomdokán” című kézműves és életmód történeti klubfoglalkozás, ahol a résztvevők hagyományos kézműves technikákat ismerhetnek meg és sajátíthatnak el.
Mind a gyerekek és a felnőttek - akár családok - számára vállalják hétvégi túrák vezetését az Alapítvány munkatársai, ezekhez előzetesen időpont-egyeztetés szükséges.
A különböző programokról, a jelentkezés módjáról, árakról bővebb tájékoztatást a TARSÓKÁ-ban (ingyenesen elvihető az Alapítvány irodájából Ökocellából), valamint az Alapítvány honlapján a “Rendezvényeink” címszó alatt található.