Állásfoglalás a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer tervezett II-es üteméről

Tervezet

A Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum a régióban működő környezet- és természetvédelmi szervezetek konzultatív hálózata. Működésünk során a régió ún. nagyprojektjeit is véleményeztük és véleményezzük környezeti fenntarthatóság szempontjából. Ilyen módon került látókörünkbe a Kis-Balaton “Vízvédelmi” Rendszer II. üteme, mint a KVVM kiemelt nagyprojektje. A projektet teljes mélységében nem ismerjük, hiszen információnk szerint jelenleg is folynak szakmai viták róla, de ismereteink jelenlegi szintjén is képesek vagyunk véleményt formálni a témáról.
A projekt a Kis-Balaton II. ütem jelentős, akár 1 m-es elárasztással szándékozik a Balaton vízminőségét javítani. A tó vízminősége egy fontos környezetvédelmi szempont, melyet mi is támogatunk, de úgy véljük, hogy egy környezetvédelmi célt nem lehet, nem szabad a természeti értékek veszélyeztetésével, sőt pusztításával elérni. Márpedig itt erről van szó, ugyanis a Kis-Balaton II. üteme (vagy másként a “régi” Kis-Balaton) ma, illetve a már ma is tapasztalható elárasztás előtt egy hatalmas mocsár- és lápvilág volt, amely az ilyen mértékű állandó vizű elárasztással megszűnne, hiszen fél vagy 1 m magas vízborítást a jelenlegi élőhelyek: magas sásosok, zsombékosok, rekettye füzesek nem bírnak ki, az eredeti vegetáció elpusztul az árasztás következtében. Ezt nem ellensúlyozza az sem, hogy helyükön összefüggő nyílt víz és újabb értékes pl. madár-élőhelyek alakulnak ki. A természeti értékek, természeti területek nem csereszabatosak, egyik megszűntetése nem törvényesíthető egy másik létesítésével!
Az állatvilág egyes részeire nézve az árasztás szintén kockázatos, pl. tudományos halkutatóktól származó információ szerint a Kis-Balaton már korábban elárasztott területein az árasztás előtt élő fokozottan védett lápi póc az árasztás következtében kipusztult, és vélhetően ez fog bekövetkezni a II. ütemen is.
A következő tényeket tartjuk fontosnak hangsúlyozni:
1. A Kis-Balaton mindkét üteme ma is fokozottan védett terület. Mint ilyen a természetvédelmi törvény értelmében elsőlegesen természetvédelmi célokat kell szolgálnia.
2. A Kis- Balaton nemzetközi egyezmény alá tartozó ún. Ramsari Terület.
3. A Kis- Balaton Közép-Európa egyik legnagyobb megmaradt összefüggő zsombékos-sásos lápi élőhelye, NATURA 2000 terület.
4. A Kis-Balatonról a közelmúltban készült teljes területet lefedő vegetációtérkép, amely az élőhelyeket ábrázolja, melyből jól kikövetkeztethető, hogy egy mozaikos, sokféle mocsári- és lápi élőhelytípust tartalmazó komplexum.
5. A jelenlegi vízvédelmi rendszer víztisztító hatását megítélni nem tisztünk, de információink szerint vegyes eredményt mutat, bizonyos előre tervezett tisztító hatásai legalábbis megkérdőjelezhetők.

Mindezek összefoglalásaként a következőt szeretnénk kinyilvánítani:
1. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy környezetvédelmi vagy konkrétan vízminőség javító célú beruházással fokozottan védett természeti területet és fokozottan védett fajt vagy fajokat veszélyeztessenek.
2. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ilyen hatalmas területen kísérletezzenek, hiszen a beavatkozás végleges eredményét, és hatásait előre nem lehet megmondani, így az kísérletnek tekinthető.
3. Mivel a vízminőség javító hatás is bizonytalan, nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy nem biztos eredményt adó projektre ilyen nagy összeget költsenek.

Mivel a Balaton vízminőségének javítása általunk is kiemelt cél, ezért javasoljuk, hogy ne ezt a szó szerint és átvitt értelemben is csővégi megoldást válasszák, hanem hasonló nagyságrendű forrásokat a vízszennyeződés megelőzésére és a valódi szennyezőforrások megszűntetésére fordítsák.
Mivel a Zala vízgyűjtőjében pontszerű és diffúz szennyeződésről egyaránt szó van, ezért a következőket javasoljuk:
- A pontszerű szennyezőforrások felderítése, állandó biológiai és kémiai monitoring rendszer kiépítése végig a Zala mentén. A szennyezőforrások felszámolása, szükség szerinti tisztítóművek létesítése, azok hatékonyságának növelése.
- A diffúz szennyeződések általában a Zala völgyben, és a környező dombvidéken lévő intenzív mezőgazdasági használatból (szántók) erednek. A szennyezés megszűntetésüének legcélszerűbb módja, ha a vízgyűjtőn, vagy legalább annak egy szűkebb, közvetlenül a folyó mentén lévő részén a területhasználatot, mezőgazdálkodást extenzív használatra állítják át. Ez a folyó menti területek (pl. 1 km széles sávban): az intenzív szántók gyepesítésével (ez legtöbbször a korábban itt lévő feltört gyepek helyreállítását jelenti), a meglévő gyepek vegyszer- és műtrágyamentes művelésével, a dombvidéki, meredek szántók őshonos fafajú erdősítésével lehetséges. Erre a korábbi Agrár-Környezetvédelmi Program lehetőséget adott, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen a területen mélyen az országos átlag alatt maradt a pályázási kedv. Mivel azonban ez a vízminőségvédelem és természetvédelmi cél csak ezen tevékenységek megvalósulásával érhető el, elé kell menni a problémának, és az itteni földtulajdonosok, gazdák számára segítséget kell adni. Javasoljuk, hogy ez az övezet külön nevesített támogatást kapjon a Balaton vízminőségének javítására tervezett forrásból egy ilyen léptékű és jellegű Kis-Balaton projekt erőltetése helyett.
Javaslatunkat minden elérhető fórumhoz eljuttatjuk, és kérjük támogatásukat, hogy egy értelmetlen és eredményeiben bizonytalan beruházás helyett egy valóban hatékony fejlesztés jöhessen létre.
Tisztelettel kérjük javaslatunk beépítését a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programba, és más kapcsolódó anyagokba.
2006. október
Az állásfoglalást készítette a A Nyugat-Dunántúli Regionális Környezetvédelmi Fórum Környezeti Szakértői Műhelye

Az állásfoglaláshoz a Kerekerdő Alapítvány is csatlakozott.