Kerekerdő Alapítvány

Wednesday, September 27, 2006

Egyeztetés az Országos Erdészeti Egyesület elnökével

Néhány hónapja a Kerekerdő Alapítvány elnöke egy érdekegyeztető tárgyalást készít elő erdészeti és zöld civil szervezetek között. A puhatólózó, előkészítő diskurzus egyik fontos állomására került sor az elmúlt pénteken, amikor dr. Pethő Józseffel az Országos Erdészeti Egyesület elnökével találkozott az Alapítvány elnöke.
Néhány érdekes tanulsága volt a diskurzusnak.
Az OEE és a többi erdészeti szervezet is nagy országos és hierarchikus felépítésű szervezet és számukra nehezen érthető a zöld mozgalom hálózatos felépítése. Ezért nem kevés bizalmatlansággal viseltetnek zöld szervezetekkel szemben. Valószínüleg nem lesz könnyű elfogadtatni azt, hogy bizonyos kérdésekben a párbeszédre és együttműködésre törekvés, nem zárja ki a jövőben sem, más témákban a kritikai hangot, vagy akár a konfrontációt. A beszélgetésből az is kiderült, hogy nem igazán ismerik a zöld szervezeteket, még azt az ötöt sem, amelyeket a szervező az egyeztetés zöld oldalaként javasolt. Inkább csak neveket ismernek, különböző, számukra nem túl kedvező ujságcikkek szerzőiként.
Az elnök úr elmondta, hogy az elnökség már foglalkozott a témával, de nem volt teljes egyetértés, még abban sem, hogy leüljenek-e a zöldekkel tárgyalni. Most szeptember végén döntenek végleg.
Az is kiderült, hogy az erdészeknek a legfőbb problémája az, hogy tudomásuk szerint az intézményes természetvédelem, (név szerint Haraszthy László) nem tett le arról a tervéről, hogy a védett állami erdőket az erdészeti zrt-ktől átvegyék nemzeti parki vagyonkezelésbe. Ő úgy tudja erről kormánydöntés készül és akár már január 1-től bekövetkezik ez a lépés. Ezzel párhuzamosan további veszély a többi állami erdő privatizációja. Lehet egy ilyen alku a háttérben a különböző üzleti körökkel. Számukra ebben az egészben Haraszthy személye a fő probléma, akivel nem lehet tárgyalni, megbízni.
Másik nagy problémának tarja az erdészeti szolgálat gyengítését és integrálását más szervezetekbe. Mint mondta az erdészeti hatóság gyengülését sok erdőgazdálkodó is szívesen látná. Jelenleg az Erdészeti Szolgálat az utolsó komoly védőbástya a zöld területek védelmében.
Valószínűnek tűnik, hogy a tervezett tárgyaláson nem lehet megkerülni ezeket az, erdészek számára neuralgikus kérdéseket. Vajon lesz-e konstruktív megoldási javaslata a zöld és az erdész oldalnak arra, hogy milyen legyen az erdők, benne a védett erdők kezelő szervezete, illetve hova tartozzon az erdészeti hatóság.
A zalegerszegi OT-n a zöld szervezetek erdős állásfoglalásban benne van, hogy a védett állami erdők kerüljenek NP kezelésbe az erdészeti szakszemélyzettel együtt.
Többeknek az a véleménye hogy rendezni kellene a helyzetet, de a NP-k jelenlegi instabil és szétvert állapotukban alkalmatlanok komolyabb tervszerű és szakszerű erdőfenntartásra. Jobbnak tűnik egy olyan rendszer, mely a vagyonkezelői szerződéseken keresztül az erdészeti szervezetet alakítja a feladathoz, amit az NP-k mint afféle gondnoki szervezet (megbízó) felügyelnek.
Az Erdészeti Szolgálat egy jól működő, nagy hagyományokkal rendelkező szervezet. Legjobb lenne így megtartani, de erre kicsi az esély. Kérdés, hogy a főként műszaki szakikból álló Zöld Hatóságnál, vagy valamelyik nagy agrár konglomerátumban lenne-e jobb helyen.

Friday, September 22, 2006

TAKARÍTÁS KÖRNYEZETBARÁT MÓDON
TERMÉKBEMUTATÓ ÉS ÖTLETBÖRZE A TAKARÍTÁSI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL


A Takarítási Világnapot 1993 óta rendezik meg világszerte az ENSZ környezetvédelmi szervezete az UNEP javaslatára. A kezdeményezés Ausztráliából indult 1989-ben. Magyarországon szintén 1993 óta szerveznek óriási méretű szemétszedő akciókat. A Takarítási Világnap nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz, szeptember harmadik hétvégéje körül ünneplik.
Környezetünk védelme érdekében nemcsak a szemét eltüntetése és a szeméthegyek keletkezésének megelőzése fontos, hanem az is, hogy közvetlen környezetünket, háztartásunkat hogyan tarthatjuk tisztán minél kevesebb vegyi anyag, erőszakos szer használata nélkül, környezetbarát és emberbarát módon. Ehhez kínálunk ötleteket, termékeket, könyveket, kiadványokat.
IDŐPONT:
2006. SZEPTEMBER 28. CSÜTÖRTÖK 18 ÓRA
HELYSZÍN: ÖKOCELLA
A Kerekerdő Alapítvány természet- és környezetvédelmi központja Szombathely Kőszegi u. 3. (hátul az udvarban)
VENDÉGÜNK:
PÁVLICZ KLÁRA termékmenedzser

Tuesday, September 19, 2006

Génmódosított kukorica: Egyelőre maradhat a magyar moratórium!

A Magyar Természetvédők Szövetsége örömmel vette a hírt, hogy a tegnap délutáni Európai Bizottság szakmai testületi ülésen a tagállamok nem fogadták el a MON810 génmódosított kukorica termesztésére hozott magyar tilalom feloldását szorgalmazó javaslatot.A Magyar Természetvédők Szövetsége értesülései szerint az EU tagállamok többsége a mai ülésen leszavazta az Európai Bizottság azon javaslatát, amely a MON810 génmódosított kukorica termesztésére tavaly januárban az FVM által meghozott magyar tilalom feloldását szorgalmazta. Mivel a Bizottság beterjesztése nem kapta meg a minősített többséget, így a magyar tilalom továbbra is érvényben van, s erről várhatóan majd egy későbbi fórum, a környezetvédelmi vagy a mezőgazdasági miniszterek tanácsülése tárgyal. A magyar tilalom mellett állt ki az EU tagállamok többsége. Bízunk benne, hogy a következő alkalomra már sikerül megszereznünk a minősített többséget. Ehhez az kell, hogy a kormány is megtegyen mindent, hogy az EU tagállamok támogassák a magyar tilalom megtartását. A felmerült új tudományos bizonyítékokra és biztonsági kockázatokra hivatkozva az EU 2001/18-as irányelvének ún. védzáradéki eljárása alapján 2005. január 20-án rendelte el a Földmu^velési és Vidékfejlesztési tárca a MON810-es génmódosított kukorica fajták vetőmagjainak termesztésének, felhasználásának és forgalmazásának átmeneti tilalmát.További információ:Fidrich Róbert, programveztető, Magyar Természetvédők Szövetsége, tel: 216-7297, mobil: (70)2-715-715

Monday, September 18, 2006

Közel negyedmilliárd forint felajánlás az erdőkre 1 %-ból

Az APEH honlapján nyilvánosságra hozták a 2005. évi szja. un. második 1 %-ból összegyűlt felajánlások összegét. Eszerint az "Erdők közjóléti célú védelme és bővítése" c. 1445-ös tecnikai számra 216 millió forint gyűlt össze.
Mint ismeretes Báder László a Palocsa Egyesület Élő Környezetünk Helyreállításáért elnöke kezdeményezte a Költségvetési Törvény tervezésének időszakában, hogy a folytonos erdőborítás támogatására létesüljön egy külön felajánlási cím. A kezdeményezést több nagy hazai zöld szervezet is felvállalta. Így a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország, a WWF Magyarország, a Védegylet, a Levegő Munkacsoport, a Hatvani Környezetvédő Egyesület és a Magyar Környezetgazdaságtani Központ. A kezdeményezést az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága támogatta, bár némileg módosult a jogcím elnevezése. A kezdeményezők valójában arra számítottak, hogy majd csak 2006 évi szja-ra vonatkozik az az új felajánlási lehetőség, ezért meglehetősen későn kezdődött valamiféle kampány. Így például az Erdészeti Lapok le se hozta ezt a lehetőséget.
Annál nagyobb öröm ez a közel negyedmilliárd forint, mert jól jelzi, hogy az állampolgárok fontosnak tartják az erdők ügyét és azt, hogy az erdők közcélú szolgáltatásainak biztosítására közpénzeket is kell fordítani. Jelenleg az erdőkre, lényegét tekintve, nem fordít közpénzt az ország. Az erdőgazdálkodók mindössze a saját befizetéseikből származó Erdőfenntartási Alapból részesülhetnek bizonyos támogatásban.
A mostani 216 millió elsősorban jelképes jelentőségű, hiszen ezt zöld civil szervezetek kezdeményezték és nagyrészt erdőgazdálkodók részesülhetnek majd belőle.
A kezdeményezők ígéretet kaptak az FVM illetékeseitől, hogy a pályázatok kiírásában és a pénz elosztásában részt vehetnek.

Thursday, September 14, 2006

Rügyecskék erdős sikersztorija

A Rügyecskék Alapítvány az első levelet a kistarcsai 8 hektáros fenyves erdő ügyében 2001-ben írta meg. Megkeresték az erdő szomszédságában lévő Kistarcsai Kórházat, hogy mi a terve az erdővel, mivel abban szemmel láthatóan túl sűrűn ültették a fákat (átlagosan egymástól 50 cm-re), amelyek így nem kapnak elegendő fényt és a gyors növekedés következtében megnyúlnak s amelyik nem bírja a versenyt kidől, esésében felfogja a többi fa, így nem tud elkorhadni, hogy halálában tápanyagával a földet gazdagítsa. A Kórház, a tulajdonos Pest Megyei Önkormányzathoz irányította az erdővédőket. Ott kiderült, hogy nem is tudtak arról hogy ők a tulajdonosok.Éveken át húzódott, hogy a tulajdonos jogszerűen erdőgazdálkodóvá váljon. Végül 2004-ben szerződést kötött a Rügyecskékkel, hogy a tisztítási munkálatokat elkezdjék. Csak a száraz fákat vehették ki, kézi fűrésszel dolgoztank, heti 2-3 napban, 2-3 önkéntessel. Lassan haladtak, de a munka nyomán a kiritkított területen elkezdett megerősödni a lombos újulat, amelyre végig nagyon vigyáztak. A következő évben az önkormányzat úgy döntött: szakemberre bízza a ritkítást. Idén nyáron megkezdődött az erdő gyérítése. Nem telt bele egy hét, a lakosság kétségbe esetten fordult Rügyecskékhez. Sokan kifogásolták, hogy az erős fákat kivágják, a vékonyakat otthagyják. Csak hab volt a tortán, hogy a munkákat gyakran hajnali ötkor kezdték, és hétvégeken még este 9-kor is zúgott a láncfűrész.Bár a munka szakmai felügyeletével megbízott erdész (Telegdy Pál) biztosította az aktivistákat arról, hogy hozzáértő csapat csinálja a ritkítást, a terepszemle után ennek ellenkezőjéről győzödött meg a Rügyecskék csapata. Szerintük a vastag fákat kellene meghagyni és a vékonyakat, szárazakat, görbéket kivágni, nem fordítva, ahogy történik. Jobban kellene vigyázni a lombhullató fákra, mert évek múlva azokkal vegyülve lesz az erdő hasonlatos a természetközeli állapothoz. Nem egyenes utakat kellene nyírni az amúgy is mértani ültetésű erdőbe, mert ez nem hogy lazítaná, de tovább erősíti a telepített erdő ismert, szabályos szerkezetét. A munkavezetőt, majd az Állami Erdészeti Szolgálat erdőfelügyelőjét is megpróbálták igazukról meggyőzni, de miután kiderült, hogy nem erdész a tiltakozók szakmája nem álltak velük többet szóba.
A júliusi helyszinelés után élesbe fordult az ügy. Fotók készültek és a Rügyecskék vezetője segítséget kért más szervezetektől. Így jutott el hozzánk a Kerekerdő Alapítványhoz is a segélykérő levél Ferjentsik Violától a Rügyecskék vezetőjétől. Nyilvánvaló volt, hogy olyan erdész szakemberre lenne szükségük, aki lojális a zöld ügy iránt s akit nem lehet lesöpörni két szóval. Megadtuk néhány olyan erdőmérnök ismerősünk elérhetőségét, akik a közelben élnek.
Ezek után a Rügyecskék megkeresték Gadó György Pál erdőmérnököt, aki szabadsága előtti utolsó napon kiment a helyszínre és másnap szakvélemyényt írt az ott látottakról, önkéntes munkával, költségtérítés nélkül. Az ő szakvéleményét elküldték az illetékeseknek.Válaszul kimentek a helyszínre a megyei elöljáróságok és az erdész, Telegdy Pál elmagyarázta nekik, hogy minden úgy jó, ahogy van. A Rügyecskéket nem hívták meg. Érdeklődésükre a megyénél arról tájákoztatták, őket, hogy mindent rendben találtak, de ha találnak még egy erdészt, aki szintén a leírt szakvéleményt képviseli, akkor ígérik, hogy tesznek valamit. A Kerekerdő Alapítvány által javasolt listából sikerült elérni Tímár Gábort, aki maga is az Állami Erdészeti Szolgálat kötelékében dolgozik és szintén ingyen és bérmentve kiment a helyszínre, mért és szakértett, majd a perdöntő szakvéleményt megfogalmazta. Újabb egyeztetések, helyszínelések.. Ekkora már Tímár Gábor szakvéleménye számokkal és mérésekkel bizonyította be, hogy az elvégzett ritkítás túlzott mértékű és nem az erdő érdekeit szolgálja és többszörösen meghaladja az üzemtervben előírt lehetőséget. Végül az Állami Erdészeti Szolgálat leállíttatta a munkákat és várhatón bírsággal sújtja a gazdálkodói jogokkal rendelkező Megyei Önkormányzatot. A szóban forgó erdőben tavaly télen egy élményösvényt kezdett el építeni, a Rügyecskék, amelyet a német Ökowerkkel együttműködésben jövő tavasszal szeretnének befejezni. Sajnos a szakszerűtlen munka már az erdő nagyobbik részét érintette, de az erkölcsi győzelem a Rügyecskéké. Grartulálunk hozzá. Részletek: www.rugyecskek.hu.

Tuesday, September 12, 2006

A hétvégén tartotta tagcsoprti konferenciáját a Magyar Természetvédők Szövetsége Hajdúböszörményben

A Hajdúböszörményi Zöld Kör volt az idei házigazdája a Magyar Természetvédők Szövetsége szokásos évi tagcsoporti találkozójának. A Kerekerdő Alapítványt négyen képviseltük a több mint 100 fős rendezvényen.
A rendezvényt munkacsoport ülések plenáris előadások szekcióülések tarkították, de volt idő a beszélgetésekre, terepi programra és némi mulatozásra is. Szombaton volt a Zöld Kör 15 éves születésnapi bulija.
A találkozón nagy hangsúlyt kapott az intézményes természetvédelem jelenlegi aggasztó helyzete. Az előadások, hozzászólások elég szomorú képet festettek a jelenről és a jövőről.
Mintegy másfél évtizedig tartotta magát az a Nemzeti Park Igazgatóságokra épülő rendszer, mely korszakot dr. Tardy János neve fémjelzi. Az új korszak Haraszthy László személyéhez kötődik. Az ő regnálása idején éleződött ki végletekig az erdészek és a természetvédők közötti viszony. Az állami természetvédelem újabb és újabb kísérleteet tesz arra, hogy a védett állami erdők kezelését az erdészeti zrt-ktől nemzeti parkokhoz helyezze. Az igazgatóságok hatósági jogkörtől való megfosztása lényegében teljesen súlytalanná tette a korábbi igazgatóságokat. A közelmúltban megvalósított drasztikus létszámleépítés szétzilálta a szervezetet és a kilátásba helyezett további létszámcsökkentések teljesen elbizonytalanították a természetvédelmet hivatásszerűen gyakorló szakembereket. A jelenleg megmaradt szervezet további szeletelése úgy tűnik elkerülhetetlen. Egyes híresztelések szerint a természetvédelmi őrszolgálat leválasztása után már egy olyan szervezet marad csak mely szinte mindegy, hogy állami kézben van-e. Az jól látszik akár az EU politikájában is, hogy a versenyképesség fokozása a nagyarányú gazdasági fejlesztések úgy valósíthatók meg, ha akadálymentesítik a terepet az olyan korlátozó szervezetektől, mint a környezetvédelem és a természetvédelem. Magyarország ehhez jó alanyokat talált Persányi miniszterben és Haraszthy államtitkárban. Úgy tűnik tovább folytatódik a természetvédelem mélyrepülése.

Erdészeti és zöld szervezetek fogtak össze az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv véleményezése során

Nagy erővel zajlik az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaihoz való hozzáférés érdekében készült Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv társadalmi vitája. Miközben jó magyar szokás szerint a kordé megkerülte a szamarat és a tavasszal már a részletes intézkedéscsomagok terveit véleményezhettük, maga a stratégia, ami az egésznek a keretét és a források "tengelyek" mentén való elosztását szabályozza mégcsak most került nyilvánosságra. Persze közben volt egy kormányváltás s bár a miniszter személye nem változott, az apparátusban jelentős átalakulások mentek végbe.
A társadalmi vita során különböző szakterületek szervezeteit kérték fel véleményezésre. Az FVM-ben rendezett erdészeti vita során kiderült, hogy ezúttal az erdészeti és a zöld szervezetek egyetértenek abban, hogy a stratégia jelen formájában elfogadhatatlan és felrúgja azokat a megállapodásokat, melyeket érdekvédelmi szervezetek a minisztériummal kötöttek. A tervezetben az erdők ügye nem a súlyának megfelelően szerepel, egyáltalán maga az erdő szó, vagy ezt magába foglaló kifejezés alig lelhető fel az anyagban. A kettes tengely, mely az erdők fenntartásával kapcsolatos témákat is tartalmaz sokkal kisebb kerettel szerepel. A prioitásként a tervezet az erdőtelepítést és az energiaültetványek létesítését jeleníti meg, miközben a korábbi egyeztetéseken mind az erdészeti, mind pedig a természetvédelmi oldal kinyilvánította, hogy ezek inkább alternatív mezőgazdasági terület hasznosítási témák és sokkal fontosabbak azok a területek, melyek a meglévő erdők fenntartására helyezik a hangsúlyt (pl.: erdő környezetvédelmi kifizetések). A tervezet szerint a Natura 2000 területekre se jutna pénz a közeljövőben. Példaértékű, hogy korábbi sérelmeiket félretéve, mind az erdészeti, mind pedig a zöld oldal egyet tudott érteni ezekben a kérdésekben.


Szombathely önkormányzata egyelőre nem csatlakozik a "GM mentes Magyarországot" akcióhoz

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Szakbizottsága egy héttel ezelőtt szeptember 4-én tárgyalta azt a beadványt, melyet a Kerekerdő Alapítvány nyújtott be a GM mentes Magyarországot akció szombathelyi kampánynapja után. A kora délutáni bizottsági ülésre a Kerekerdő Alapítvány is meghívást kapott.
Egy hét kellett hozzá, hogy némileg alábbhagyjon a dühítően értelmetlenül eltöltött délután és az arra való, teljesen hiábavaló felkészülés, miatt érzett felháborodásunk.
Az ülésre készülve a Magyar Természetvédők Szövetségétől megszereztük az akció hazai és nemzetközi adatait, a Reflex Egyesület kérésünkre megküldte azokat a szakanyagokat, melyek alapján a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács egy évvel korábban már határozatban nyilvánította ki, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel küzd azért, hogy a régió GM mentes övezet legyen.
Májusnban a Szombathely MJV jegyzőjéhez nyújtottuk be a kérésünket, hogy, az önkormányzat tárgyalja meg a nemzetközi kezdeményezéshez való csatlakozás lehetőségét. Beküldtük az eredeti több mint 600 aláírást, számos a témával kapcsolatos háttéranyagot, nyilatkozattervezetet. A Hivatal Környezetvédelmi Irodája nyár derekán jelezte, hogy várhatóan az augusztusi közgyűlés elé kerül az ügy, de előtte a Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalja. Bár az augusztus csendben eltelt bizakodóak voltunk. A bizottsági ülésre bár csak két nappal előtte kaptuk meg a meghívót, nagyon készültünk. A Környezetvédelmi Bizottságból négyen voltak jelen. Közülük csak kettő képviselő. Korábbi beadványunkat szóban és írásban is kiegészítettük. Tájékoztattuk a bizottságot, hogy Európában 173 régió, illetve 4500 település nyilvánította ki, hogy nem szeretne szabad utat engedni a génmódosított termékeknek. Lengyelország Franciaország, illetve Olaszország szinte teljesen csatlakozott a kezdeményezéshez. Magyarországon egy korábbi kezdeményezés eredményeként a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régió is csatlakozott a kezdeményezéshez. A kampány során 12 helyszínen volt utcai akció az MTVSZ tagszervezetek szervezésében. (Ezek közül a Dunántúlon, csak Szombathelyen és Veszprémben.) Ennek eredményeként 5500 aláírás gyűlt össze, 53 települési önkormányzat és a 18 települést tömörítő Galga-menti Kistérség csatlakozott a GM-mentes mozgalomhoz. Olyan ismert települések is csatlakoztak, mint Várpalota, Esztergom, Hódmezővásárhely, Marcali, Karcag, Hajdúszoboszló, Csongrád, vagy Balatonszemes.
A bizottsági tagok, akiket személyesen is ismerünk, mind szükségét érezték, hogy reagáljanak. Ezekből lassan kiderült számunkra, hogy halvány lila fogalmuk sincs erről az egész dologról. Aztán mikor rákérdeztünk kiderült, hogy bizony ők mindössze egy pár mondatos előterjesztést kaptak a Hivataltól, úgyhogy sem az európai kampányról, sem az aláírásgyűjtésről, nem nagyon tudnak, csak amennyit a sajtó megírt. Beadványunkat nem látták, és mint kiderült azt sem nagyon tudják, hogy mi az hogy génmódosított növény, vagy termék, és főleg, hogy mi bajunk ezzel, mert tudomásuk szerint az EU-ban szabad ezeket termeszteni, meg különben is ennél fontosabb problémák is vannak, no meg az önkormányzatnak szerintük nem nagyon vannak eszközei ezen a téren. Szumma- szummárum ők információk hiányában nem tudnak erről dönteni, de forduljunk bizalommal majd a következő önkormányzathoz.
No comment!

Friday, September 01, 2006

Közel félmillió forint 1 %-os felajánlás

Megérkezett az APEH értesítése, mely szerint a Kerekerdő Alapítvány számára 426 557 Ft felajánlás érkezett az adózó állampolgárok 2005. évi személyi jövedelemadójából. Ez ahhoz képest, hogy mi egy kicsi vidéki szervezet vagyunk elég jelentős összeg. Köszönjük mindazoknak akik megtiszteltek bennünket, hogy nekünk ajánlották fel ezt az összeget

GM mentes Magyarországot!

Mintegy félév után, úgy tűnik, végre napirendre tűzi a szombathelyi önkormányzat is azt a beadványt, melyet a Kerekerdő Alapítvány és a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország nyújtott be a tavasz folyamán. Mint ismeretes a Szövetség, tagszervezeteire építve, egy nemzetközi akció részeként, országos kampányt indított annak érdekében, hogy minél több önkormányzat nyilvánítsa ki, hogy génmanipulált termék mentes övezet kíván lenni. A szombathelyi kampánynapon 641 aláírás gyűlt össze. Az aláírók azt az akaratukat erősítették meg, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata is nyilvánítsa ki, hogy közigazgatási területén nem tartja kívánatosnak, hogy génmódosított termékeket termeljenek, forgalmazzanak illetve fogyasszanak. A város Környezetvédelmi Szakbizottsága hétfőn (szeptember 4-én) tárgyalja az Alapítvány beadványát. Az ülésre az Alapítvány képviselőjét is meghívták.


Mi lesz veled Madárbácsi?

Tegnap különleges vendége volt a Kerekerdő Alapítvány központjának. Barbácsi Zoltán látogatott el az Ökocellába. Személyének örültünk, az oknak, ami miatt érkezett már kevésbé. Madárbácsi (tisztelői gyakran így emlegetik) tanácsot kérni jött, mert az Őrségi Nemzeti Park igazgatója a központilag kezdeményezett leépítések keretében közel 30 éves természetvédelmi őri munka után elbocsátotta. Aki ezt a hírt hallotta és ismerte Zoltánt az joggal sóhajthat fel: "Ez már a vég!"
Barbácsi Zoltán az intézményes természetvédelem hajnalán még Budapestről költözött le az Őrségbe. Évtizedekig egy aprócska boronaházban élt s aki ismeri, tudja, hogy nála elhivatottabb, a madarakhoz jobban értő embert aligha találhatnánk. Ami adat manapság madarakról Vas megyére, azon belül is az Őrség a Rába-völgy területére létezik, az szinte mind az ő terepi megfigyeléseiből származik. Mint egykori kollégája és főnöke bizton állíthatom, hogy vele az utolsó olyan ember távozott az intézményes természetvédelemtől, aki konkrét területekre vonatkozóan is mindig képben volt. Erdőrészlet, vagy helyrajzi szám szinten is pontosan tudta, ott milyen erdő, milyen élőhely, ill. természeti érték van. A különböző hatósági tárgyalásokon nélkülözhetetlen volt a jelenléte, bár tudását, elhivatottságát sokan irigyelték, illetve nem nézték jó szemmel. Ő is tudja nem volt jó katona. Nem szuívesen hajtott végre olyan utasításokat, melyek értelmetlenek voltak, vagy kárt okoztak. Nem járt élen az adminisztrációban és a talpnyalásban, ezért tudása, érdemei ellenére sem juthatott feljebb a ranglétrán.
Hogy miért rugták ki? Sima egyszerű utálat, mondta valaki az ÖNP állományából. Kb egy éve az igazgató tudatosan gyűjtötte a bűnlajstromot. Ha nem volt pontos a havi adminisztrációval az óriási bűn volt, az nem sokat számított, hogy nélküle nem létezne Őrségi Nemzeti Park, nem létezne Natura 2000 es területlista, nem lennének madártani adatok a területekről. Madárbácsi ennek az ügynek szentelte az életét. Szabad idejében is ezzel foglalkozott. Preciz, szinte naprakész nyilvántartása volt a megye gólyáiról, ha más mód nem volt megóvásukra, fészkeket helyezett át, vagy javított meg saját kezüleg.
Furcsa a világ. Olyan ember aki pontosan oda ér az értekezletre, bőven akad, de aki éjt nappallá téve beveszi magát a vadonba, hogy egy-egy területről többet tudjunk, hogy egészségét sem kímélve minden lehetségest megtesz egy-egy faj, élőhely megóvásáért, olyan már egyre kevesebb.
Vajon mit kezd egy ilyen ember? Elmegy TESCO pénztárosnak?
Reméljük nem!